Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

előtt egy gubóbeváltót és selyemgombolyítót állítottak fel. Bár az egylet veszteséges volt, a megyében meghonosodott az iparág. A forradalom bukása után a császári kormányzat felszámolta az egyletet, a gombolyítót a gépekkel együtt eladták. A gömbölyítő megszűntével visszaesett a selyemtenyésztés, a megyében csupán Miszlán és Szedresen maradt meg a helyi földesurak támogatásával. 1865-ben vetődött fel a selyemtenyésztés feltámasztásának gondolata. Gubóbeváltónak a kis megyeházát jelölték ki, amely akkor a megyei főorvos lakóhelyéül szolgált. A megye selyemtenyésztési felügyelői állást létesített. A vállalkozás tőkéjét a nemesi pénztárból fedezték. A beváltó már 1866-ban megkezdte működését. 1868ban 264 főtől vettek át selyemgubót 2474 Ft értékben. A selyemtenyésztők zömmel - 95-en - szekszárdiak voltak. Bár a selyemtenyésztés célja elsősorban a szegény néprétegek számára egy biztos jövedelemforrás biztosítása volt, a polgári elit képviselői is szerepelnek a beváltó névjegyzékén. A gömbölyítő 14 nő számára adott munkát, napi 20-40 xr fizetéssel.

331 A posztógyárat is a reformkorban alapította a megyei nemesség társasági alapon. Működésével gondok lehettek, mert már 1849-ben úgy döntött a megye alkotmányos vezetése, hogy bérbe adja.

332 1849 őszén még működött az üzem, a megyeháza épületében 35 rabot dolgoztattak.

333 1851-ben feloszlatták a részvénytársaságot, majd három év múlva úgy határozott a megyehatóság, hogy a volt üzemet rabkórházzá alakítják át. A gépeket megkísérelték eladni a gácsi posztógyárnak, végül 1859-ben elárverezték. Ellentétben a selyemgombolyítóval a posztógyárat nem élesztették fel az 1860-as években. Kézműipar A 6 főt foglalkoztató uradalmi pálinkafőzde, a 12 főt foglalkoztató uradalmi téglaégető,

335 a selyemgombolyító és a posztógyár ellenére is Szekszárd ipara döntően kézműves jellegű volt. A kézműipar működési feltételeit döntően meghatározta a közös birodalmi vámterület létrejötte és a gyáripar fejlődése.

336 A kézműiparnak azok az ágai, amelyek szembetalálták magukat a gyáripar versenyével - elsősorban a textiliparral - hanyatlásra voltak ítélve. Az önkényuralom idején Szekszárd számszerűen jelentős kézműves réteggel rendelkezett. Késmárky Ignác központi főbíró 1862. évi jelentése szerint Szekszárd 10000 lakójának közel a fele volt iparos.

3 Az 1851. évi adatok szerint a mesterek száma 408, a segédeké 79, az inasoké 66, összesen 553 fő volt.

338 Családtagokkal mintegy a lakosság 1/3 részét alkották. 1857-ben a soproni iparkamarának 305 szekszárdi tagja volt.

339 A két adat nem vethető össze egymással, mivel nem minden iparos volt tagja a kamarának. A 25%-os eltérés arra vall, hogy az iparosok kb. 1/4 részének tevékenysége nem érte el azt a fokot, amely kamarai tagságra jogosította ill. kötelezte volna. 1872-ben a szekszárdi - feltehetően kamarai tagsággal rendelkező - iparosok száma már csupán 272 fő,

340 tehát lassú, de érezhető csökkenés jellemzi az időszakot. A lakosságnak két évtized alatti mintegy 2000 fős növekedését is számba véve az iparosok aránya a lakosság számán belül jelentősen csökkent. Mivel a kereskedők száma is stagnált, a mezőváros agrárjellege a tárgyalt időszakban erősödött, a másik oldalról is alátámasztva a monokultúrás szőlőtermelésről mondottakat. Az összehasonlítás más mezővárosokkal szintén Szekszárdra nézve kedvezőtlen. Bonyhád lakossága kb. kétmarmad része volt Szekszárdénak, de az iparosok száma majdnem azonos. Hasonló volt a helyzet Tolnán is.

341 A kézművesek számának csökkenése nem egyformán érintette valamennyi szakmát. 1851-ben az összes mester több mint 1/4-e (122 fő) csizmadia volt. Ugyancsak magas volt a takácsmesterek (74 fő), szabók (47 fő), szűcsök (35 fő) száma is. Az iparágak zömében (magyar és német varga, fazekas, kovács, bognár, kádár, köpönyegszabó, asztalos, lakatos) 10-20 között volt a mesterek száma. Feltűnően kevés volt az ács és a kőműves (2-2 fő).

342 A legsúlyosabb visszaesés éppen a legnépesebb ágazatokban tapasztalható.