Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN - Az avarok és az avar birodalom
amellyel a kemence gödrét kivájták a kemény löszből. Eszerint erősen valószínűsíthető, hogy egy rövid nyelű, enyhén ívelt lapú, 12 cm széles kapát használt a készítő. 80 Az égetőtér hasznos köbtartalmát nagyjából 1,5-1,7 m 3-ben állapíthatjuk meg, melynek több mint kétharmad része a járószint alatt kellett legyen. Az edények égetés előtti berakását, majd a kész edények kivételét a csúcson végezték el, melyet újból és újból kibontottak. A kemencékben elérhető hőmennyiség nagyságát 6-800 C-ban határozhatjuk meg, s ennyi tökéletesen elegendő volt az általuk készített edények jó minőségű kiégetéséhez. 8 ' Miután ismerjük a kemencék szerkezetét, vizsgáljuk meg, milyen technológiákat alkalmazhattak az avar mesterek az égetésnél? Erre azért szükséges feleletet kapnunk, mert a szürke szín eléréséhez különleges szaktudás ismerete tételezhető fel. A kiégetett edények törésfelületét szemügyre véve, megállapítható, hogy az edényfal két szélénél mindig sötétebb az elszíneződés. Különösen jól látható a „selejtes" töredékeknél. A külső és belső felület galambszürke, a cserépfal nagyobbik, belső része sárga, vagy rózsaszínű. A cserép maga mállékony, vagyis az égetés nem sikerült, selejtes. E jelenség kapcsán jutottunk el a feketére (szürkére) égetett népi kerámia készítésének technikájához. Ezeket az edénytípusokat ma is gyártják, s a módszerek csupán az utolsó 50 évben változtak „gyökeresen". A néprajzkutatás nagyszerűen kimunkálta e technika megismerését. így kategorikusan kijelenthető, hogy sem az alapanyagban, sem az égetés hőértékében nem kereshetjük a szín kialakulását. Ám ha a hőmérséklet adagolásában nem is, de folyamatában mégis megkaphatjuk a felmerült kérdésre a választ. Kísérjük figyelemmel, hogyan történik az égetés. Székelyföldön, Dánfalván ma is hagyományos módon állítják elő a szürke edényeket. 82 A kemencék ugyan ma már külön épületben, a föld felszínén kerülnek felépítésre, de néhány évtizede még a földbe mélyítették. Ez azért fontos megállapítás, mert az általunk megtalált kemencék égetőtere - mint jeleztük - nagyobbik részt a járószint alatt volt. Vagyis az utolsó, vagyis a felső harmadot újból és újból megépítette - ahogyan ma is - a mester. A fazekas mindig maga áll bele a kemencébe - a rostélyra - s maga rakja meg. Egy az avar kemencékhez hasonló űrtartalmú kemencébe hozzávetőlegesen 200-250 edényt rak be úgy, hogy egymással a lehető legkisebb felületen érintkezzenek. Különben „foltos" lesz az edény. Miután járószintig megrakta a kemencét, kiszáll belőle, majd kívülről „feltornyozza". E feltornyozott felületet beborítja törött cserepekkel, sérült edényekkel, s ezután kerül sor a begyújtásra. 83 Dánfalván az „edényt kezdetben csak gyengén melegítették, a tüzelőnyílás elejébe tették a tüzet, hogy az edény észre se vegye, hogy tűz van". Később „mind beljebb rakták a tüzet". Ma már három nyíláson keresztül történik a kemence felfűtése, s ez adja a magyarázatát az avar kori egy tüzelőnyílású kemencék „alagút" kiképzéséhez. 84 Mikor már sikerült a lassú tűzzel erősen felfűteni a kemencét a kívánt hőfokra, ezen tartják néhány napig, amíg az összes edény, izzásba nem jön. Vigyázni kell a hőmennyiség adagolásával, mert ha több meleget kap az edény, akkor „megfolyik", ha kevesebbet, akkor nem ég ki rendesen. Az izzásba jött edények a szürke, vagy fekete színt ezután nyerik. A tüzelőtérbe erősen füstölő, nedves anyagot helyeznek el, majd mind a csúcsot, mint a tüzelőnyílást lezárják és lesározzák. Ezután hagyják a kemencét kihűlni. Az erősen füstölő anyag kormot termel, s a korom a felhevült edény pórusain keresztüljárja az edények falát, majd hűlés közben valósággal beépül. Minél tökéletesebb az eljárás, annál sötétebb lesz az edények színe. Ebből adódik, hogy a világosszürke színtől a feketéig gyakorlatilag minden színárnyalat megtalálható a néprajzi anyagban. 85 Ezt a technikát az avar mesterek is ismerték, mert edényeiket pontosan ezzel a módszerrel égették ki. A kemencék típusai, melyeket itt a Bogyiszlói úti faluban feltártunk, teljes mértékben megegyeznek a fellelhető néprajzi párhuzamok adta sorozatban. Nincs okunk kételkedni az összehasonlító módszerek által felkínált megoldásban. Ezt csak megerősíteni tudta a laboratóriumi vizsgálatok eredménye. 86
