Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

Orvosok A19. század első felében kiváló orvosok sora szolgálta a város és környéke egészségügyét. A kiválók közt is első helyen áll nemes Babits Mihály (1768-1830) „medicina doctor et honorarius physicus". Egy 1822. évi iraton így írja alá nevét: „B. M. a szabad mesterségeknek, filozófiának és az orvosi tudománynak doctora".

595 Pályafutását 1797-től ismerjük. Ekkor került a nemesi felkelő sereghez, majd a pesti katonai kórházban töltött 13 hónap leteltével, az orvosdoktori diploma megszerzése után 1801-ben letelepült városunkban. Munkásságának főbb állomásai: A himlő elleni védőoltás megszervezése Tolnában, a szekszárdi Ferenc-ispotály és a simontornyai xenodochium (menház) felállítása. A szekszárdi ispotályban nyolc éven keresztül aktív orvos és igazgató. Gyakorlati érzékre valló indítványt tett 1822-ben az intézmény fenntartási költségeinek fedezésére. Ebből kiemelünk néhányat: 1. mivel a betegek zöme céhlegény, hozzanak létre betegápolási alapot (hetente 4 krajcárt tegyenek céhládájukba), s abból fizessék ki tagjaik kórházi ápolási díjait, 2. a lelkészek minden nevezetes ünnepen és búcsúk alkalmával szólítsák fel híveiket adakozásra, 3. a községi elöljárók szedjenek alamizsnát a parasztoktól gabonacséplés, kukoricaszedés, bab- és lencsebetakarítás, valamint szőlőszüret idején. A felsoroltakon kívül szorgalmazza a földesurak gabona-, fa-, készpénz- és sertésadományait, valamint a kolduló szerzetesrendek közreműködését.

596 Babits doktornak a Kert és a Vámos utcában voltak házai. Később a Kert utcát Orvos utcának nevezték el.

597 Babits főorvoson kívül a 19. század első harmadában a városban lakott és működött két seborvos is. Az uradalom Illés Ádám chirurgust szerződtette, Mandl György pedig magánpraxist folytatott.

598 A járási tisztiorvos, Pantl János is itt lakott. A napóleoni háborúban életét kockáztatva, pergőtűzben nyújtott elsősegélyt a sebesült katonáknak. Később a Ferenc-ispotály ragályos ápoltjaitól megfertőzve súlyosan megbetegedett.

599 Felgyógyulása után, 1822 őszén („borszűrés idején") incidense támadt két szekszárdi polgárral, akik a Sédpatak partján a késő esti órákban meglesték és legazemberezték. Borgőzös állapotukban „...vén hunczfutnak, kurafinak" mondták a betegtől hazaigyekvő orvost.

600 A Posta utcában lakó Mandl György hagyatéki leltárából megismerjük az orvosok életmódjának néhány mozzanatát. Az orvosi praxisnak nem mondott ellent az, hogy gyógyító munkája mellett gazdálkodott, bérest és vincellért foglalkoztatott. Háztartási munkáit cselédre bízta. Kiadási naplójában ilyen tételek szerepelnek: szántás és kaszálás bére, szüretelők napszámbére, vászonfehérítés és szalvétaszövés díja, tégla-, sertés-, liszt- és rokkavásárlás. Házi patikaszerek beszerzése, méhrajok vásárlása Várdombról, porköpeny és fekete mellény varratása. Mandl előfizette a Sonntags Magazint és az Orvosi Tár-at; több mint száz orvosi szakkönyvet hagy maga után, amikor az 1834. év végén betegágynak esik és meghal. Élete utolsó négy évében egyre csökkennek kiadásai, kevesebbet fordít gazdasága fejlesztésére, szabóját is egyre ritkábban keresi fel. A nemrég özvegysorsra jutott férfi legnagyobb fájdalma az, hogy Mihály fia elment önkéntes katonának és csak akkor ír neki az olaszországi Reggióból, amikor elfogyott a zsebpénze. Egyszer orvosaira, máskor egyenruha-varratásra kér gyorssegélyt.

601 Elöljáróival támadt összetűzéseit is apja simítja el. Az 1834 szeptemberében Kajdacson pihenő Hrabovszky tábornok vendégül látja asztalánál Mandl sebészt. A tábornok becsületszavát adja, hogy írni fog a Mandl fiú ezredesének Reggióba.