Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

tói elvárták, hogy használják fel tekintélyüket a fennálló társadalmi rend védelmére, ugyanakkor jelentős népművelési feladatokat is szántak nekik. A papok sokat tehettek a gazdasági és egészségügyi ismeretek terjesztésében, a káros szokások és babonák felszámolásáért. A megyeszékhely jogi végzettségű alkalmazottai, az uradalom vezető tisztviselői, a szolgabírák és jegyzők, s nem utolsósorban a levéltárosok adták az értelmiségi pálya másik, s egyben nagyobb rétegét. Könyvbarátok A hagyatéki leltárakból az tűnik ki, hogy az olvasók a lakosság két kategóriájából kerültek ki. A többség a kézműves és kereskedő rétegből való, s legkedveltebb olvasmányai a kalendáriumok és a Világ ismerete c. könyv. A kalendáriumok nemcsak a nevezetes ünnepnapokat, hanem a gazdasági év egyes időszakaihoz kapcsolódó teendőket is tartalmazzák, gyakran versbe foglalva. Sok családnál olvasták a Krisztus életét és az evangéliumot.

559 II. József uralkodása idején az egészségügyi felvilágosítás jegyében Szekszárdon is feltűnik az orvosi irodalom. Egy 1786. évi adat szerint Tolnay Károly orvosíró tollából megjelent „A falusi embernek írt oktatás, melybül kiki megtanulhattya, miképpen kellessék a vízben megholt, felakasztatott, megfulladt, megfagyodt, a' hévségben elájult, és menykőtül üttetett szerentsétlen felebaráttyán segétteni" - bevezetéssel ellátott könyvön kívül három darab állatorvosi kiadvány a marhavészről.

560 Kivételes műveltségű könyvbarátnak tarthatjuk Mandl György szekszárdi orvost, akinek 1834. évi hagyatéka arról tanúskodik, hogy 118 orvosi szakkönyvön kívül számos egyéb könyvet vásárolt, járatta a Sonntags Magazin-t, előfizette az ORVOSI TÁR-at. Budai János szekszárdi „seborvos" megvette az elhunyt egész könyvtárát. Rübszam gyógyszerésznek Tolna vármegye mappája (térkép) tetszett meg az árverésen.

561 Hangverseny és színielőadás Liszt Ferenc 1846. október 11-én Pesten hangversenyt adott egy fiúárvaház javára, s ott találkozott Tolna megye alispánjával, Augusz Antallal, s elfogadta szekszárdi fellépésére szóló meghívását. Október 13-án érkezett Liszt Szekszárdra. Elkészültek az október 18-án déli 12 órára hirdetett műsort közlő plakátok. Több mint százan rekedtek kívül a vármegyeháza emeleti nagytermében rendezett hangversenyről. A nagy érdeklődés láttán a mester este megismételte koncertjét. (Schubert két, Weber egy darabján kívül három saját szerzeményét adta elő zongorán.) Tíznapos szekszárdi tartózkodása után Pécsre utazott. Útközben Mecseknádasdon Garay János A patakhoz c. költeményére férfinégyest komponált a pécsi dalárda számára. Közel két évtized telt el Liszt legközelebbi szekszárdi fellépéséig.

562 Zenetörténeti kutatások szerint Szekszárd volt az első kis magyar város, ahol Lisztnek alkalma nyílott a vidéki társadalommal kapcsolatot teremteni. A nagy siker rádöbbentette őt arra, hogy nemcsak az ún. „művelt úri közönség", hanem a vidéki emberek sokasága is megérti művészetét. Alig egy hónappal szekszárdi fellépése után Temesvárról azt írja, hogy: „Míg mások fáradtan vesződnek a szűkkeblű közönség sekély vizein, én egy nagy nemzet nyílt tengerén szabadon vitorlázom előre."

563 A hőskorát élő magyar színjátszás kevéssé előkelő környezetben kezdte meg szekszárdi fellépéseit. Az uradalom nagyvendéglőjében összesereglő közönségnek regéket és vígjátékokat adtak elő. Míg Liszt hangversenyén a 3-2-1 forintos belépőjegyek elővételben keltek el, addig a vándorszínészek 50-25-15 krajcáros „bemeneti" díjakkal is beérték. Az Országos Levéltár megőrzött két plakátot, amely vándorszínészek 1842. március 5-i és 7-i előadására invitálja Szekszárd közönségét. Az első előadás cím: VESZEDELMES NAGY NÉNE (Jeles társalkodói vígjáték) négy felvonásban. Albini színdarabját Szigligeti