Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

amely a református hitet vallotta, s így befogadták a felsővárosi Kálvinista utcában. Ugyanilyen kivételezettségét élvezett a 18. század első negyedében Szekszárdra költözőt Höss (később Hess) család is, amelyről a gemenci erdőben a Hess-fok a nevét kapta. Ugyancsak régi múltra tekint vissza a Támer-fok egykori birtokosa. Szőleje minden németnek volt. Legjelentősebbek a Német, Bátaszéki és Posta utcai Greishauer, Grosz, Föglein, Hailman, Hausknecht, Mutschenbacher, Ribling, Steiner és Schlegl. A Vízivárosban Praun, a Kertvárosban Takler, a Domb utcában Jäger a legismertebb szőlőtermelő. Gabona-, kukorica- és kendertermesztéssel kevés család foglalkozott. Állattartással már valamivel többen. Mintegy 30 német gazdának 4-10 kaszásnyi rétje van, nyilvánvalóan az állatok téli takarmányozására. Ide sorolhatjuk a Német utcai Hailmant, a Bátaszéki utcai Tamot, a Vízivárosi Strenert, a Kert utcai Leipoldot, Szaitl Prantnert és Taklert, a pándzsói Klézlit, a felsővárosi Hösst és Ohnt. A kézművesség kialakításában - a szlávokon kívül - a németeknek volt döntő szerepük. Az első kőművesek, asztalosok, ácsok és bognárok németek voltak. Az 1828. évi összeírás Szekszárdon 260 adófizető kézművest talál, ezek 30 százaléka német nevű. A kádárok, kőművesek, festők-mázolók, üvegezők és esztergályosok mind németek. A bognárok és mészárosok 60 százaléka, az asztalosok fele, az ácsok és szabók közel egyharmada is közülük kerül ki. A város 37 iparága közül csak 8-ban nincsenek német mesterek. Legnevezetesebb kézműveseink között tarthatjuk számon Aisner ácsmestert, Ferner kovácsot a „Tizenháromváros" utcában, Gebhard asztalost, Heith órást, Klézli bognárt, Schmutz tímárt, Rittinger péket, Untermüller könyvkötőt. Mindegyiknek van 2-3 segédje és inasai. Kinoszt Antal mészáros nevét egy II. Józsefhez fűződő esemény örökítette meg. Mehrwert Ignác főjegyző beszámolója szerint a török ellen hadviselő császár Szekszárdon megszállt Scher Vencel vendéglőjében (ma zeneiskola). Kinoszt és az uradalom számtartója: Schroll a császár elé járultak, akinek feltűnt Kinoszt öltözete s megkérdezte tőle, hogy miért hord magyar ruhát. - Mert Szekszárdon a mészárosoknak magyar ruhában illik járni, - válaszolta.

413 Stann Jakab kőművesmester és építési vállalkozó legnagyobb szabású munkája a Pollack Mihály tervezte vármegyeháza felépítése volt. Stann kiváló tervezőnek is bizonyult, amint azt fennmaradt vázlatai mutatják. Kozák Károly régész joggal emeli ki Pollack Mihály alkotásának méltatásakor Stann Jakab tervezési és kivitelezési érdemeit.

414 A kereskedők, kocsmárosok és molnárok között is megtalálhatók voltak a németek. Mersfeld a hetipiacokat, Trajber az uradalmi boltot, Hornung a sóárusítást bérelte. Az uradalmi nagyvendéglőt és a mászárszékeket is többnyire németek vették ki bérbe. A városi és uradalmi malmok bérlői közt is rendszerint megtalálhatók (Mayer, Mersfeld, Mangold). 1797-ben Jäger János kereskedőt megválasztották a tervbe vett kórház gondnokává, őt Schwarzer József követte, aki Keller Jakab Udalrik megyei főorvos hagyatékából és adományokból megvásárolta a Darázsi-féle házat. Ö is szorgalmazta a kórházépítést. Gyógyító munkája mellett a kuruzslók ellen is felvette a küzdelmet.

415 A szembetegek gyógyításában Braun János orvos, az 1831. évi kolerajárvány leküzdésében Herman János tiszteletbeli orvos érdemei is elévülhetetlenek. A gyógyítók sorában olvashatunk Mandl György sebészről. Szerencsés módon fennmaradt hagyatéki leltára, amiből fény derül arra, hogy a Posta utcában lakó orvosnak milyen volt a rendelője és háztartása. Rübsan József gyógyszertáros a gyógyászati eszközöket, Budai János 117 darab orvosi szakkönyvét és 60 egyéb könyvét, Kristofek Ferenc a Sonntags Magazin példányait vette meg az árverésen.

4 1 A város elöljárói és az uradalom tisztviselői között is szép számmal találunk német ajkúakat. Jäger János, a város jómódú kereskedője 1802-06. és 1809-10. közti időszakban, Plank József 1827-29. között, Martin Antal 1840-47. között, Praimajer Gáspár 1847-48. között töltötte be a város főbírói tisztét. Martin főbírósága idején épült az új, ma is álló város-