Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

Ebben már teljesen zárt az udvar és a börtönrész is emeletes lett. Az építési munkálatokra Pollack Mihályt hívták meg, aki azt javasolta, hogy a közgyűlési termet a Béla tér felől - ahol a piac és az iskolások zaja zavarta volna a tanácskozásokat - helyezzék át a déli szárnyra. Az építkezés 1828 tavaszán a nyugati homlokzatnál indult - Pollack részletes tervrajzai alapján Stann vezetésével. Pollack részben felhasználta a már meglévő épületrészeket, de külső megjelenésében teljesen egységes, a kor igényeinek és stílusának megfelelő nagyszerű épületet alkotott. A főhomlokzat 6 dór oszlopa és timpanonja, az épületegyüttes méltóságteljes kialakítása, az impozáns lépcsőház és közgyűlési terem (melynek berendezése helyi mestereket dicsér), a zárt udvar harmonikus összképe a megyeházát a klasszicista stílus remekévé avatja. Pollack ezzel iskolapéldáját adta a vidéki megyeháza-típusoknak. De nem feledkezhetünk meg a helyi mester: Stann Ferenc odaadó, szakszerű munkájáról sem. Garay János így szemlélte a zöld pázsittal övezett négyszögletű építményt: „méltóságával és díszével a többi házak közül kitűnvén mint valamely sereg piszkos parasztleányka közül kitűnik a piperés pünkösti királyné."

392 A megyeháza kapujában sötétvörös zsinórral cifrázott, búzavirág színű dolmányban és nadrágban, forgós csákóban fel-alá járó, kikent bajuszú hajdú fogadta az érkezőket. A földszinten várkápolna és 25 szoba található. Az emelet déli szárnyán van a karzatos közgyűlési terem, szomszédjában a fő- és alispáni irodák, továbbá 3 szobát elfoglaló, zártkörű úrikaszinó.

393 Belvárosi plébániatemplom A Béla tér közepén álló templom hazánk egyik legnagyobb egyhajós, későbarokk temploma; 1802-5. között épült Tallher József tervei alapján. A templom eredeti szépségében maradt ránk, kivéve tornyát, amely 1925-ben leégett. (Virág Ferenc pécsi püspök 1926-ban szentelte fel az új harangokat.) A barokkra jellemző mozgalmasság már lehiggadt, a klasszicizmusba átvezető copfstílusával nemcsak kiemelkedik, de harmonikusan illeszkedik is környezetébe. A belépőt lenyűgözik a hatalmas méretek, a falak és az oltárok díszítése. Mozaik berakású főoltára 15 féle márványból készült. Közelében bronzfedelű márvány keresztelőkút és a szószék, tetején a Jó Pásztor szobra, mellvédjén Jézus életét ábrázoló domborművek. A város védőszentjének, Szent Lászlónak tiszteletére emelt oltár a templom nyugati falán található. Az oltárkép azt a jelenetet ábrázolja, amelyben Szent László felajánlja városunkat Máriának. Külön tanulmányt érdemelnek a templom kupolaképei: a Karácsony és A napkeleti bölcsek imádása. A Karácsony kompozíciója felidézi az ünnep gregorián és népi dallamait. Az éjszaka titokzatos, bársonyos sötétjéből halvány fény irányítja a néző tekintetét a kisded Jézus felé. A háromkirályokként is ismert napkeleti bölcsek megfestésével Schmidt József akadémikus olyan remeket hozott létre, amelyből a késő barokk megfáradt lendületével ellentétben életerő sugárzik. A napkeleti bölcsek sokszínű megformálásán kívül jól sikerült Szűz Mária freskója is. A klasszikusan szép arc láttán hajlamosak vagyunk azt „Szekszárdi Madonná"-nak nevezni. iskola, plébánia és városháza A város első, modernnek számító iskolája 1821-ben kezdte meg működését. A megyeháza és a templom közti területen épült emeletes iskola eredetileg gimnáziumnak és eleminek készült, ám a gimnázium ügyét elvetették. Az épület sem elhelyezés, sem építészeti szempontból nem volt szerencsés, mégis másfél évszázadon át folyt benne tanítás. (1979-ben lebontották.)