Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

Józsefpuszta - Szilágyfok - Szöke-Kobolya - Borrévi-fok - Györké - Bukodi - Holt-Duna Keselyűs - Ózsák - Garabóc - Somos-Görönd - Kis-Duna - Magyva - Ludas - Ördög-vettetés - Tibóta - Szarkás - Ragozna-lapos - Alsópáskum - Pacsirta-domb - Szilfán alul Ebes - Soványtelek - Almásvölgy - Görögszó. Ugyancsak észak-dél irányban elindulva, a város nyugati oldalát a következő dűlők határolják: Agárdi dűlő - Belső-hidasi-sziget - Hidasi (Mocfa) csárda - Külső és belső malomsziget - Kénytelen-szigeti dűlő - Török-sziget - Bati-torok - Messzi-Bat - Belaczi-oldal - Boszorkány-völgy - Haramia-forrás - Élesegyhát - Bükk - Öreg szurdik - Óriáshegy - Faluhely - Gurovica - Baglyos-hegy - Strázsa-hegy - Almási-erdő. Kelet-nyugat irányban Keselyűstől Haramia-forrásig, észak-dél irányban Kapszegtől Görögszóig tart a város határa. A város földesurai: az apátok, majd 1777-től a Tanulmányi Alap voltak Szekszárd szántóinak, erdeinek, rétjeinek, szőleinek, legelőinek a tulajdonosai. Az 1711. évi telepítési szerződés értelmében a város lakói az első évtizedben kb. 300 pozsonyi mérő szántót és Bat-, Csatár-, Malomta- és Nyámádpuszták művelhető földjeit használták kisebb részt örökösjobbágyi, nagyobbrészt bérleti alapon. 1728-ban a jobbágyok telki állománya és a bérelt földek 603 pozsonyi mérő területen (kb. 300 magyar hold) feküdtek. Az 1752-es felmérés szerint a szekszárdi határ kiterjedése: 1,25x0,5 mérföld.

2 Ennek a területnek a többsége erdő, legelő és rét. Még a 19. század derekán is ezek tették ki a földterület közel 60%-át.

287 Az erdővel borított területek: Almás, Baranya-völgy, Bati-kereszt, Belac, Bodzás, Borrév, Bükkös, Csatár, Csötönyi-völgy, Dorkona, Duna-erdő, Élesegyhát, Finta-állás, Gulyásvölgy, Guravica, Gyertyános, Hármas-halom, Német János-völgy, Óriáshegy, Ottován, Ökör-állás, Petri, Ság, Töllös, Vaskapu.

288 A földesúri erdő fáit a jobbágyok is igénybe vehették. Ez az ún. faizási jog. Az első évtizedekben nem okozott gondot az építési-, szerszám- és tűzifaigények korlátlan kielégítése, de a 18. sz. derekán az erdők megritkulása a vadállomány apadását idézte elő. Trautsohn herceg, szekszárdi apát ezért elrendelte, hogy a tiszttartók cédulája (engedélye) nélkül ne járuljanak hozzá az erdészek a fák kivágásához.

289 A városbíró indokolt esetben tanúsítványt adott a hozzáfordulóknak, főként az 1794. évi tűzvész károsultjainak. így pl. a Felsővárosban 3 Seres famíliának: „egy új ház felállításához kell neki 1 mestergerenda, 10 fiókgerenda, 20 fedélfa, 1 uromfa, 2 varró, 20 léc, 15 kéve vessző, 15 szál karó."

290 Az uradalmi erdők faállományának pótlására a 18. század közepétől nagy gondot fordítottak, így pl. a kisbükki vágásban október közepén makkot vetettek el, a sötétvölgyi dűlőben november elején vörösfenyőfákat, december elején a sági tisztáson és Palánkon eperés jegenyefát ültettek.

291 A faültetéseket a kormányzat is figyelemmel kísérte; 1775-től évente készültek adatszolgáltatások a fűz- és eperfaállomány alakulásáról. A víz alatt álló réteken fűzfák százait ültették el. Az eper („szeder")-fákat a Cseri-dűlőben és Parásztán honosították meg. Pere Gáspár „szedreskertes" 1820-ban 1364 db eperfát számlál Parásztán. A Cseri-dűlőben Németh István „selyeminspector" szorgalmazására márciusban naponta 20 embert küldtek az eperfapalánták alá gödröt ásni, majd augusztusban az eperfák tisztítására vezényeltek ki robotosokat.

293 A Tolnai Szeder-Selyem Egylet igazgatóválasztmánya az itsei réten 1842-ben 50 holdnyi területet tervez eperfapalántákkal beültetni.

294 A rétek elsősorban a Csergeték (ma Csörge-tó), Duna-erdő, Görönd, Kapszeg, Malomta, Palánk, Tibota és Vadas nevű dűlőkben feküdtek. Már 1715-ben panaszkodnak a városbeliek, hogy kevés a rétjük, ezért Harc, Patlan és Zomba pusztákon bérelnek szénának való területet. Saját birtokaikon egy-egy kaszálás után 20 szekér szénát takarítanak be, de ez a város bikáinak és a beszállásolt katonaság lovainak sem elég. Ezenkívül évi 500 forintért Janyapusztát is bérlik

295