Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A RÓMAI KORBAN

kővel. Ezenkívül Várdombról ismeretes egy sírkő,

42 melyet éppen a szíriai Emesa városából ideszármazott veterán állított fiának. Mindenesetre, amennyiben élt környékünkön e misztériumvallás, követői nyilván valamely közeli szentély körzetébe tartoztak. A számos keleti eredetű misztériumvallás között kedvelt volt Pannoniában Isis és Osiris tisztelete. Egyik emléke, egy bronz szobrocska, feltehetőleg Szekszárdon került elő.

43 Az egyiptomi eredetű istenpár provinciánkba már rómaiként jut el. Az Osiris-szobrocskák, miután őt elsősorban a halottak isteneként tisztelték, főleg síremlékanyagból ismeretesek. Tisztelőik mindenekelőtt katonák, kereskedők soraiból kerültek ki.

44 A Duna-vidéki katonaság körében keletkezett és vált népszerűvé az ún. „Duna-vidéki lovasisten" a III. század folyamán. A kifejezetten pannóniai kultusz emlékei ólom vagy márvány táblácskák, különböző istenek és szimbólumok bonyolult ábrázolásával. Sol, Dioskurok, Mithras, Epona és még számos istenalak keveredett itt össze sajátos elrendezésben.

45 Területünkről éppen az Őcsény-Szigeth-pusztai táborból került elő egy ilyen ólom fogadalmi tábla.

46 AII. század végétől, de főleg a III. század folyamán az egész Duna-vidéken divatbajött a szarkofágba való temetkezés szokása. A provinciából előkerült, különféle művészi színvonalat képviselő darabok közül kiemelkedik a szekszárdi festett márvány szarkofág. Előlapján Amor és Psyché alakjával közrefogott üres mező a tervezett felirat számára. Egyik keskeny oldalán kráterból kiinduló dús szőlőindák szőlőfürtökkel, másik keskeny oldalán mitologikus dombormű: Apollón, a kését élesítő szkíta, s a szörnyű halálára váró Marsyas. A monda szerint Marsyas, fuvolajátékára büszkén, vetélkedőre hívta ki a lant felülmúlhatatlan művészét, Apollónt. Marsyast, mint e verseny vesztesét Apollón elevenen való megnyúzatásra ítélte.

47 A szarkofág fedelének akroterionjaiban (kiálló oromsarok) az elhunytak képmása, kenyérrel telt kosár, valamint delfinfigura van kifaragva. A sírláda 1845 áprilisában került felszínre a régi megyeháza mellett egy másik, díszítetlen mészkő szarkofággal együtt.

48 Előkerülésétől kezdve nagy érdeklődést és számos vitát váltott ki. Ugyanis a római, vagyis pogány istenekkel, mitológiai domborművekkel díszített láda fedelén a keresztény vallás szimbólumait (a kenyér és hal) vélték felfedezni, ezenkívül a benne eltemetett nő mellékletei, elsősorban egy díszes üvegedény, az ún. „vas diatretum", keresztény temetkezésre utalhattak. így az egész leletegyüttes ókeresztény emlékként vonult be a szakirodalomba.

49 A további kutatások eredményeképpen némileg módosult ez a nézet. Feltételezték, hogy a III. században készült szarkofágot a IV. században újabb temetkezésre használták fel. Ekkor új fedéllel látták el, vagy esetleg a régit faragták át.

50 így kerülhettek egymás mellé a római vallás istenábrázolásai és a keresztény vallás szimbólumai. Azonban a legújabb vizsgálatok szerint a Pannoniában ritka anyagból, márványból készült, s a provinciai keretek között magas művészi színvonalon álló sírláda a fedéllel együtt pogány rítusú temetkezés számára készült a III. század elején.

51 Párhuzamai alapján minden bizonnyal Sirmium valamelyik kőfaragóműhelyében alkották, s onnan került a Duna vízi útján ide.

52 A szarkofág mellett szólni kell az egyik benne lelt értékes leletről, a vas diatretumról. E finom, hálós díszítésű serlegek legnagyobb része az i. sz. IV. századból származik, készítői a diatretariusok. Előképeik olyan üvegserlegekre mennek vissza, melyeknek nemesfém anyagú, áttört díszű foglalatuk volt. Bonyolult készítési módjuk ellenére aránylag elterjedtek voltak a birodalom európai provinciáiban.

53 Pannoniában - üveganyaga alapján - a kölni műhelyek szállíthatták ezt az értékes árut.

54 A szekszárdi serleg annyiban tér el a „valódi" vas diatretumtól, hogy nincs hálómintája, hanem csak egy körbefutó, áttört felirata, alatta szintén áttört gallér. Talprészét három szépen formált csiga és kitátott szájú delfinek alkotják.

55 A felirat görög nyelvű, s a kutatók többsége a következő feloldást javasolja:

56 „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz!" A III. század utolsó évtizedeitől új kül- és belpolitikai irányzat alakult ki a birodalomban a provinciák igazgatásával, a katonasággal és a szomszédos népekkel kapcsolatban. A