Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A RÓMAI KORBAN

kővel. Ezenkívül Várdombról ismeretes egy sírkő, 42 melyet éppen a szíriai Emesa városából ideszármazott veterán állított fiának. Mindenesetre, amennyiben élt környékünkön e misz­tériumvallás, követői nyilván valamely közeli szentély körzetébe tartoztak. A számos keleti eredetű misztériumvallás között kedvelt volt Pannoniában Isis és Osi­ris tisztelete. Egyik emléke, egy bronz szobrocska, feltehetőleg Szekszárdon került elő. 43 Az egyiptomi eredetű istenpár provinciánkba már rómaiként jut el. Az Osiris-szobrocskák, miután őt elsősorban a halottak isteneként tisztelték, főleg síremlékanyagból ismeretesek. Tisztelőik mindenekelőtt katonák, kereskedők soraiból kerültek ki. 44 A Duna-vidéki katonaság körében keletkezett és vált népszerűvé az ún. „Duna-vidéki lovasisten" a III. század folyamán. A kifejezetten pannóniai kultusz emlékei ólom vagy márvány táblácskák, különböző istenek és szimbólumok bonyolult ábrázolásával. Sol, Dioskurok, Mithras, Epona és még számos istenalak keveredett itt össze sajátos elrende­zésben. 45 Területünkről éppen az Őcsény-Szigeth-pusztai táborból került elő egy ilyen ólom fogadalmi tábla. 46 AII. század végétől, de főleg a III. század folyamán az egész Duna-vidéken divatbajött a szarkofágba való temetkezés szokása. A provinciából előkerült, különféle művészi szín­vonalat képviselő darabok közül kiemelkedik a szekszárdi festett márvány szarkofág. Elő­lapján Amor és Psyché alakjával közrefogott üres mező a tervezett felirat számára. Egyik keskeny oldalán kráterból kiinduló dús szőlőindák szőlőfürtökkel, másik keskeny oldalán mitologikus dombormű: Apollón, a kését élesítő szkíta, s a szörnyű halálára váró Marsyas. A monda szerint Marsyas, fuvolajátékára büszkén, vetélkedőre hívta ki a lant felülmúlha­tatlan művészét, Apollónt. Marsyast, mint e verseny vesztesét Apollón elevenen való meg­nyúzatásra ítélte. 47 A szarkofág fedelének akroterionjaiban (kiálló oromsarok) az elhunytak képmása, kenyérrel telt kosár, valamint delfinfigura van kifaragva. A sírláda 1845 áprilisában került felszínre a régi megyeháza mellett egy másik, díszítet­len mészkő szarkofággal együtt. 48 Előkerülésétől kezdve nagy érdeklődést és számos vitát váltott ki. Ugyanis a római, vagyis pogány istenekkel, mitológiai domborművekkel díszített láda fedelén a keresztény vallás szimbólumait (a kenyér és hal) vélték felfedezni, ezenkívül a benne eltemetett nő mellékletei, elsősorban egy díszes üvegedény, az ún. „vas diatre­tum", keresztény temetkezésre utalhattak. így az egész leletegyüttes ókeresztény emlék­ként vonult be a szakirodalomba. 49 A további kutatások eredményeképpen némileg módo­sult ez a nézet. Feltételezték, hogy a III. században készült szarkofágot a IV. században újabb temetkezésre használták fel. Ekkor új fedéllel látták el, vagy esetleg a régit faragták át. 50 így kerülhettek egymás mellé a római vallás istenábrázolásai és a keresztény vallás szimbólumai. Azonban a legújabb vizsgálatok szerint a Pannoniában ritka anyagból, már­ványból készült, s a provinciai keretek között magas művészi színvonalon álló sírláda a fe­déllel együtt pogány rítusú temetkezés számára készült a III. század elején. 51 Párhuzamai alapján minden bizonnyal Sirmium valamelyik kőfaragóműhelyében alkották, s onnan ke­rült a Duna vízi útján ide. 52 A szarkofág mellett szólni kell az egyik benne lelt értékes leletről, a vas diatretumról. E finom, hálós díszítésű serlegek legnagyobb része az i. sz. IV. századból származik, készítői a diatretariusok. Előképeik olyan üvegserlegekre mennek vissza, melyeknek nemesfém anyagú, áttört díszű foglalatuk volt. Bonyolult készítési módjuk ellenére aránylag elterjed­tek voltak a birodalom európai provinciáiban. 53 Pannoniában - üveganyaga alapján - a kölni műhelyek szállíthatták ezt az értékes árut. 54 A szekszárdi serleg annyiban tér el a „valódi" vas diatretumtól, hogy nincs hálómintája, hanem csak egy körbefutó, áttört felirata, alatta szintén áttört gallér. Talprészét három szépen formált csiga és kitátott szájú delfinek alkot­ják. 55 A felirat görög nyelvű, s a kutatók többsége a következő feloldást javasolja: 56 „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz!" A III. század utolsó évtizedeitől új kül- és belpolitikai irányzat alakult ki a birodalom­ban a provinciák igazgatásával, a katonasággal és a szomszédos népekkel kapcsolatban. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom