Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

Ebből az időszakból alig maradt fenn hiteles feljegyzés („füstbe repültek, vagy elhányódtak"). Az eklézsia iratait egybegyűjtő Gál András prédikátor ismerteti a szekszárdiak III. Károlyhoz küldött panaszlevelének tartalmát: „ember emlékezetétől fogva gyakorlott Vallások szabadságában megháboríttattak, Gyermekeik barom módra tudatlanságban nevelkednek."

254 Gál András megőrizte gróf Grassalkovich Antal kir. kamarai elnökhöz 1757-ben küldött levél másolatát, amelyben könyörögnek, hogy „mentse ki őket Adamovits tiszttartónak még a Törökhöz sem illő kegyetlenkedése alól." Grassalkovich nem intézkedett. A következő évben Virágh Mihály superintendenstől levél érkezett: azt ajánlja a szekszárdiaknak, hogy a pesti Medárd napi vásárba menet keressék fel őt vigaszért.

255 1767-ben az apátság új birtokosához, Rodt bíboroshoz fordultak, hogy az legalább tanítót és előimádkozót engedélyezzen nekik. De „hijjába töltötték az időt Bétsben Török Pál és Szabó Mihály elöljárók 1767-ben, nem különben Pozsonyban Baranyai János társokkal együtt 1769-ben... fáradságoknak, költségeknek sem lett semmi haszna."

256 A szekszárdi reformátusok a katolikus templomban kereszteltették gyermekeiket, ott kötöttek házasságot, halálos ágyon fekvő betegeikhez is katolikus lelkészt kellett kihívniuk. A temetési szertartást is ő végezte. Ezért a stólát is neki fizették. Ez az adókötelezettségszámba menő tehertétel az 1791. évi 26. törvénycikkel szűnt meg, amikor a katolikus papokat más módon kártalanították a kieső stólajövedelemért.

257 Nem kételkedhetünk abban, hogy a szekszárdi református gyülekezet titokban összejött istentiszteletre, jóllehet a vármegye adatszolgáltatása szerint a szomszédos Öcsénybe jártak nyilvános istentiszteletre.

258 Gál András, szemtanúk beszámolója alapján, azt állítja, hogy Csötönyi Péter háza a 18. század harmadik negyedében iskolaként működött, s mellette fatemplom állt. Mindkettő 1776-ban lett tűzvész martaléka.

259 A reformátusok temetőjéről első ízben 1778-ból van adatunk. A 43 öl hosszúnak és 31 öl szélesnek mondott sírkert közel fekszik a városhoz, de az adatszolgáltató nem nevezi meg a helyét. 1776 óta árokkal van körülvéve. Valószínűleg ez már a második sírkertjük, a korábbit meg kellett szüntetniük, mert az a szétszórtan épült reformátusnegyed házai között helyezkedett el. Mivel Mária Terézia egészségügyi rendelkezései tiltották a házak közti temetkezést, a városon kívül új temetőt kellett kialakítani (valószínűleg a mai Rózsa Ferenc kollégium helyén).

260 Egy 1817. évi bizonyságlevél szerint ez utóbbi is már „Ó-Temetőnek" minősül.

261 Templomépítés, paptartás 1781. október 25-én megszületett a rég óhajtott Türelmi Rendelet. II. József császár megengedte a templomépítést, a lelkész- és tanítószerződtetést, a birtokszerzést és hivatalviselést a protestánsoknak is. Mentesítette lelkészeiket a katolikus püspökök felügyeleti joga alól. A császár rendeletét azonban nem azonosíthatjuk a vallásszabadsággal. A protestánsokat, ha rövid időre is, néhány korlátozás sújtotta. Templomot csak 100 helybeli protestáns család kérése alapján építhettek. A katolikusok javára dőlt el a vegyes házasságból származó gyermekek vallási hovatartozása. Különösen megalázónak tűnik az utókor által talán legtöbbet emlegetett megkülönböztetés: az újonnan épült protestáns templomok ajtaja nem nyílhatott utcára, tornyuk, harangjuk nem lehetett. A rendelet kihirdetését a hatóságok késleltették. A szekszárdiak kétszeri sürgetésére is azt a választ kapták, hogy menjenek ezután is Öcsénybe istentiszteletre. De elődeink „nem szűntek meg a Felséges Királyi Kegyelem ajtaján zörgetni, mindaddig, míg vigasztalást nem kaptak."

262 1783. november 12-én lelkesedéssel nyugtázzák, hogy:" itten Szexárdon megengedtetett, hogy Oratóriumot építhessünk, Predicatort és Cantort is hejben magunknak tarthassunk."

263 A 738 lelket számláló gyülekezet 1784. január 11-én a reggeli órákban Török Pál udvarában és háza előtt összesereglett, hogy a szolgabírót meghallgathasssa. A Türelmi Rendelet