Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig
Feladat, létszám Évi illetmény Ft Államigazgatás főispán 1500 alispán 600 alispánhelyettes 300 jegyző 500 aljegyző 250 Igazgatás és igazságszolgáltatás 4 szolgabíró össz.: 1200 4 szolgabíró-helyettes össz.: 600 ügyész 300 alügyész 150 törvényszolga 60 8 esküdt össz.: 800 3 irodista össz.: 150 3 hadbiztos (katonai szállásmester) össz.: 300 Rendészet hajdú tizedes 108 16 hajdú össz.: 1584 12 lovaskatona össz.: 1536 őrparancsnok 150 várnok 120 Pénzügy főadószedő 500 számvevőtiszt 200 adószedő 300 Egészségügy megyei főorvos 800 4 seborvos össz.: 600 4 bába ? Építészeti és termelési felügyelet mérnök 400 selyemfelügyelő 100 eperfakertész 90 kéményseprő, tűzvédelmi felügyelő 50 A főispánok többnyire megyéjüktől távol éltek. A megyei apparátus irányításának feladata jószerivel az alispánra és helyettesére, továbbá a két jegyzőre hárult. Ajárási szolgabírák gondoskodtak a felülről jövő parancsok végrehajtásáról, szervezték az árvízvédelmi munkákat, az utak és hidak rendbetételét járványok idején elszigetelték a fertőzött településeket. Faluról falura jártak-keltek, hozzájuk futottak panaszkodni a bajbajutottak, őket bíztak meg a sedria (törvényszék) a vád alá helyezettek elfogatásával, kihallgatásávalJegyzőkönyvírásokkal, mi több a bíráskodásban való tevőleges részvétellel, egyszóval mindazzal, „amiben élünk, mozgunk és vagyunk" (Eötvös József). Városi elöljáróság A városra kivetett hadi, házi és földesúri adó házankénti kivetésében, behajtásában, a haszonvételek (pl. kocsma és mészárszék, malom és vásár, halászat és pálinkafőzés) elszámol-