Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A város újratelepítése és szerepe a Rákóczi-szabadságharc korában

zászlóit az osztrákok főparancsnoka előtt. Aki elfogadta a szatmári béke feltételeit, amnesztiát kapott. A nemeseknek meghagyták fegyverviselési jogukat, a közkatonákat nem kötelezték császári szolgálatra, s hűségeskü után hazatérhettek. A sokat szidott Újszerzeményi Bizottságot feloszlatták, a protestánsok vallásgyakorlatát szabaddá tették. A hadiözvegyek és árvák birtokait visszaadták. Az országgyűlés és a nemesi vármegye ismét szabadon végezhette munkáját. Mérey apát kezdettől Rákóczi pártján állt. Feladatot vállalt az 1707. május 3l-re összehívott ónodi országgyűlés munkájában. Beválasztották a sérelmek kivizsgálására létesített bizottságba. Egy ízben a követek megbízták, hogy tolmácsolja a rendek követelését a fejedelemnél.

76 1708 nyarán Tompán felkereste Bercsényit, szeptemberben a fejedelem felvidéki udvarában tartózkodott. 1709 májusában Bercsényi kíséretében Ungváron járt. Júliusban látogatást tett bozóki birtoka közelében: Csábrágon (Hont megye), amely a hírek szerint a császáriak ellenőrzése alatt állt. Mérey kétségeit eloszlatta Ebeczky István brigadéros, lovas ezredes kapitány, majd Eszterházy is megnyugtatta. Ám július 30-án reggel hat óra tájban 105 „muskatéros" (puskával felszerelt muskétás) szállásán letartóztatta.

77 1709. július 31-én Mérey levelet írt Bercsényinek, s abban kiszabadítását kérte. Cserébe azt ajánlotta, hogy szabadítsanak ki egy vagy több császári tisztet, akiket a kurucok Érsekújvárott fogvatartottak.

78 Bercsényi már a levél vétele előtt értesült Mérey fogságba eséséről. Kb. egy héten át egyes híresztelések alapján azt gondolta, hogy az apát összejátszott a császáriakkal. De amikor megtudta az igazat, tüstént tájékoztatta a fejedelmet: „Mérei, szegény rab, az prófosznál (foglár) van Selmeczen. Nem ment szegény (ti, az ellenség táborába), másnap akart Kassára indulni, egy kocsilóra ültették, megfosztva, egy rongyos alsó reverendában, úgy vitték Selmeczre, onnan írt szolgájának egy pap által egy néhány szót, hogy könyörögjön nekem szabadulásáért, mert inkább meghal, mint Jánossá legyen." Két nap múlva Fülekről írt Bercsényi a fejedelemnek: „Meghagytam Ebeczki menjen Bajmócznak... fogdossa a nemeseket, papokat Merevért..." Másnap Rákóczi Sárospatakról küldött levelében tájékoztatja Bercsényit, hogy mennyire sajnálja a Mérey fogsága körül támadt rosszindulatú híreszteléseket, amelyeknek egy ideig ő is felült, s ezért elkoboztatta az apát kassai javait. Most azonban ő is sürgeti Mérey kiszabadítását: „Valamennyi pap, barát van, mind odaadnám érette."

79 A fejedelem jóindulata és Bercsényi igyekezete azonban nem segített Mérey állapotán. Kuckländer Ferenc császári tábornok a foglyot szigorú őrizet alatt tartotta. XI. Kelemen pápa 1709. augusztus 17-én kelt iratában felszólította a Rákóczi-párti magyar papságot, hogy legyen ismét hű koronázott királyához. Egyidejűleg felhatalmazta Keresztély Ágost szász herceget, a magyar püspöki kar prímását, hogy a vonakodókat fossza meg méltóságuktól. A jezsuiták régtől fogva áhítoztak Mérey javaira. Ugyanis a királyi kincstár 1614 óta 40 000 forint összegű alaptőkével s annak kamataival tartozott a jezsuiták nagyszombati akadémiájának (az ún. egyetemnek). Lipót császár úgy akart szabadulni a kincstárt érintő tehertől, hogy a szekszárdi apátság javait - Mérey elmozdítása vagy halála esetén - a jezsuitáknak adományozza. Miután a pozsonyi kamara 1710. január 10-i ülésén Mérey apát felett kimondták az elmarasztaló ítéletet, amely őt „polgárilag, törvényszerűen és kánonilag" halottnak nyilvánította („assecla Rakoczianus Michael Merei civiliter, legaliter et canonice etiam mortuus"), a nagyszombati jezsuiták könnyűszerrel elérhették, hogy az akadémiát beiktassák a szekszárdi javakba.

89 A jezsuiták szorgosan gyűjtötték az apátot királyellenes és kegyetlen ember színében feltüntető tanúvallomásokat. Gruber Ignác selmeci városi szenátor szerint: „...borozgatás közben Mérey azt mondta, hogy ha csak két kuruc lesz is, ő velük tart. Naponta imádkozik Rákócziért és Bercsényiért, hogy segítse Isten győzelemre az ő igaz fegyvereiket."