Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

A zsoldjegyzékekben (mevadzsib defteri) szereplő új helyőrség a szerdahelyi volt. Szerdahely falu egykoron a mai 6-os országút mellett feküdt, valószínűleg 1598 után néptelenedett el. Az új palánk építését III. Mehmed szultán 1596-ban rendelte el. Az építkezés azonnali megindításáról semmi adattal nem rendelkezünk, erre csupán jóval később, Evlia Cselebi török világutazó feljegyzéseiben találunk utalást. Más példákból tudjuk, hogy a szultáni parancsokat a helyi hatóságok ritkán teljesítették azonnal, ezért gyakran több éven át ugyanazt a parancsot ismételten kiadták. A törökök az új kiserődöt a keletkezéséről Újpalánknak (Yeni Palánk) nevezték el. A felépítésére 1599 előtt nem valószínű, hogy sor került volna. Legkorábban Ibrahim pasa nagyvezér seregéből hátramaradt hidászok, a hidakkal együtt, a kiserőd felépítését is elkezdhették. A királyi csapatok 1603 augusztusában, a szerdahelyi hídnál vívott csatája idején az ott lévő törökök talán ezt az új palánkot építették. Az egykori hadijelentésben megjelölt 7-8 ezer török közül a többségük délszláv közmunkás (cserehor) lehetett. Az említett hadijelentésben szereplő „sánc" pedig az akkor kialakuló Újpalánk kísérődje volt. Újpalánk régészeti feltárását Gaál Attila régész 1975 nyarán kezdte el. Gaál Attila itt a 45x60 m alapterületű sövényfalakkal és döngölt fóldbástyákkal készített kiserőd négy főfalát az ún. „Palánki-sziget" egyik szárazulatán azonosította. A négy főfal maradványait csupán a föld elszíneződése, több 20-25 cm átmérőjű kör alakú folt, a palánkfalat tartó függőleges oszlopok helye, és a mésztejjel lelocsolt döngölt tömésföld színe jelzi. A négy főfalon kívül a rézsűs oldalfalú mély várárkot is megtalálta. A falak szerkezetét vizsgálva azok sok helyen egymásba ásva két nyomvonalon futnak, tehát egy korábbi leégett sövényfalat egy későbbi követett. Feltehetőleg az 1603. évi magyar támadáskor égett le a kiserőd korábbi sövényfala, s újjáépítésekor a leomlott falak átégett darabjaival elkevert földet döngölték össze. A falakon belül a vár egykori területéről az élő őrség mindennapi életével kapcsolatos épületek és tárgyi leletek kerültek elő. A katonák szállásai a falakhoz belülről csatlakozó tapasztott sövény- vagy nádfalú házacskák voltak. A palánkvár területén jellegzetes durva kidolgozású agyagedények, az ún. bosnyák házi kerámia darabjait találták meg. A fémtárgyak között a katonai élettel összefüggő leletek szerepelnek: fegyvertartozékok, kengyelek, zablatöredékek, övcsatok, s más tárgyak. A leletek réztárgyai többnyire kapcsolatosak a török vagy török hatású balkáni fémművességgel. Ezek a réztárgyak többségükben konyhai főző-és étkezőedények. A törökül „ibrik" néven említett kiöntőcsöves és a „gügüm" néven ismert kiöntőcső nélküli kannák sok változatát találták meg.

139 Újpalánk leírását legkorábban Révay László naplójából ismerjük. Révay László az 1620. évi besztercebányai országgyűlésen való részvétele után Dóczi István és Rimay János mellé szegődött, akik hat ország követeivel a török portára követségbe indultak. A Révay naplóban a következő megállapítás szerepel: „...négy mérföldre (szept.) 29-én értük elsőbe Sárvárat (Yeni Palánk!), amely csak egy kis rossz palánk. Útfélen láttuk Szekszárdot, aztán értük Bátaszéket...". Újpalánka török leírását Evlia Cselebi „Seyahatname" c. munkájában találhatjuk. Evlia Cselebi 1663 nyarán személyes élményei alapján írta a következőket: „Yeni Palánka oszmánli építkezés. Az 1004. évben (1595-96.) Eger meghódítása, Mehmed hán a háborúba menetelekor a Sárvíz folyón lévő húszívű fahídnak megőrzése végett építette ezt a várat. Annyi igaz, hogy a maga helyén jótétemény. Kicsi kis palánka, melyben egy dzsámi, tíz ház és tíz sahi ágyú van, hídja felhúzható. Parancsnoka, száz katonája mind a szekszárdi katonasággal kapja fizetését. A vár előtt néhány ház, néhány bolt van. Csupán egy kis fogadója, néhány kertecskéje, néhány halfogó hálócskája van, a híd fölött nyugvóhelyecskéül szolgáló őrháznál a budai vezíreknek egy alárendelt agája, a felügyelő. E hídon átvitt minden bor után vámot vesznek, másféle tárgyak után semmit sem vesznek. E helyen a fahíd alatt a Sárvíz folyó nevű egészséges víz folyik, amely a Koppány és Kaposvár várak előtt lévő Balaton tónak lefolyása, mely Simontornya várát is érintvén, a Yeni vár közelében a Duna folyóval