Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

1580-81-ben Búza Kétszeres Összes gabona 1590/91-ben Búza Kétszeres Összes gabona Tizedmennyiség 310 kile 150 kile 460 kile 300 kile 135 kile 435 kile Össztermés 806 q 390 q 1190 q 780 q 351 q 1131 q Vetésterület cca 380 m.hold cca 170 m.hold cca 550 m.hold cca 370 m.hold cca 150 m.hold cca 520 m.hold 12. táblázat: A szekszárdi gabonatermelés 1580-1591 között A szekszárdi gabonatermelés hozamának megoszlása az Ebesen és Szentmiklóson már bemutatott 1563/64. évi összeírások adataihoz hasonlóképpen történhetett. A11. táblázatban bemutatott szekszárdi gabonatermelés csak a település Séd-völgyi szántóin folyhatott. Feltehetőleg a szekszárdiak még az ártéri szállásaik mellett is termelhettek kisebb mennyiségű gabonát. Ez utóbbi helyen a törökök nem adóztattak. A csekély, alig 550 magyar holdnyi kiszámítható szántóterületen a feltételezett 15 telkes jobbágygazdaság 1591 körül átlagosan 75,40 q termést aratott le, és átlagosan 36,66 magyar holdnyi szántót művelt meg. A 11. táblázat adatait a törökök földjein való termelés természetesen kiegészítette. Az 1562-65. évi szigetvári urbáriumok feljegyzéseiből tudjuk, hogy a bortermelés Ebesen évi átlagban 100 hl körül mozgott. Ezt a bormennyiséget Ebesen nem csak ráckevei, hanem őcsényi, decsi, etei, tolnai és kalocsai jobbágygazdák közösen termelték meg. A szekszárdiak ugyanezen urbáriumokban panaszkodtak az adóróvóknak, hogy határukban sok a tolnaiak által birtokolt szőlő, s ezek tizedét is rajtuk veszik meg. Csatáron 1565-ben felvett adatok szerint ott átlagosan évi 10 hl bor termett, de még ezenkívül a külső (extraneus) szőlői után átlagosan évi 36 hl mennyiség becsülhető fel. Szekszárd szőlőiben a következő mennyiségű bor termett a török összeírások éveiben. MUSTTIZED KINCSTÁRI SZŐLŐ EGYÉB TÖRÖK SZŐLŐK 1580/81-ben: 220 cseber 300 akcse 500 akcse (933 hl) (231 liter) (83,3 m.hold) 1590/91-ben: 220 cseber 300 akcse 500 akcse (933 hl) (231 liter) (83,3 m.hold) 13. táblázat: Szekszárd bortermelése 1580-1591 között A 12. táblázatban a musttized mennyiségi megtermelésében a helyi termelőkön kívül még Bat, Csatár, Ebes, Ráckeve, Tolna, Őcsény, Decs, Eté és Kalocsa termelői is részt vettek. Ezeken kívül egy török kincstári szőlő is volt. A török kincstári szőlő termésének 2/3-át a török kincstár, és 1/3-át a termelő élvezte. A szekszárdi törökök saját birtokaiként még kiszámítható 83,30 dönüm, vagyis török hold, amely a magyar kis(paraszt)holddal volt azonos. Ezeket egybefoglalva megállapíthatjuk, hogy Szekszárd, Bat, Ebes, Csatár határában az ún. szekszárdi borvidéken 1580-1591 között évi átlagban több mint 1000 hl bortermést szüretelhettek le. Érdekes megemlítenünk, hogy ma is ugyan ezen a helyeken folyik a szőlőművelés, csakhogy a felsorolt egykori falvak nevei ma már csupán dűlőnevekként használatosak. Szekszárdon 1580-1591 között egy telkes háztartásra átlagosan évi 66 hl bortermés esett, de ez az átlagos mennyiség csupán a termelés nagyságát érezteti, mivel más falvak lakói nagy részét elvitték. Az 1580/81. évi és az 1590/91. évi török részletes összeírásaink alapján Szekszárd állattenyésztésének csupán egy kisebb részét tekinthetjük át. A török adóróvók csupán a méh-