Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye
Kincstári rét haszna 350 akcse 350 akcse Mohamedánok szőlőinek dönüm illetéke 500 akcse 500 akcse Ingatlanforgalmi illeték 100 akcse 100 akcse Büntetéspénz 335 akcse 220 akcse 10. táblázat: Szekszárd török adói, tizedei és illetékei 1580-1591 közötti évtizedben Az 1580/81. évi és az 1590/91. évi török mufasszal defter adatai alapján a vizsgált évtizedben csökkent a kapuadó, a sertésadó, a búzatized, a kétszerestized és a káposztatized, viszont növekedett a méhkastized, a len- és kendertized, az erdőhasználat illetéke, a juhadó, és a bosztánkert illetéke. Ezek a változások a szekszárdi határban és a közeli ártéri szállásokon végbement termelési ágazatokbeli átalakulásokat mutatják. A szekszárdiak belső háztelkeiről az ártéri szállásokra való kiköltözéssel összefüggő új lehetőségek termelése nőtt meg. Ez a kiköltözési kedv feltehetőlegesen a török adóztatás megnövekedett követelései következtében folyt le. A szekszárdi belső városbeli jobbágygazdaságok számának és azok adóterheinek hozzávetőleges megállapítására a török kapuadóegység-számát a legmegközelítőbb mértéknek tartjuk. Ha a török kapuadóegység-számát a magyar porta adóegység-számával vetjük egybe, az egy kapura, illetve egy szekszárdi jobbágygazdaságra eső török és magyar adók összegét kapjuk meg. EVEK KAPU-SZAM PORTA-SZAM ÖSSZES ÖSSZES EGY KAPU TÖRÖK ADÓ MAGYAR ADÓ ADÓI 1551 47(?) 1564 - 6 - 30 Ft (120 drb só) 2 Ft 1572 60 - 29640 akcse - 10,11 1580 40 - 29 640 akcse - 10,11 1591 35 - 29310 akcse - 11,31 11. táblázat: A szekszárdi jobbágygazdaságok adózása 1551-1591 között Az 1551. évi bizonytalan kapu-szám után az 1558-1564 közötti időszakban Szekszárd mezőváros Szigetvárhoz fizetett adóit biztosan ismerjük. Az egy gazdaságra jutó magyar cenzus-adó átlagosan 3,2 Ft, de Csatáron és Ebesen 2 és 2,2 Ft volt. Ha Szekszárd 30 Ft cenzus-adót fizetett be, akkor ezt a szigetváriak 15 telkes jobbágygazdaság után követelhették meg. Az ebesiek a cenzus-adón kívül a szigetvári várhoz erődítési munkákat is végeztek, s ettől csak 18 Ft megváltással menekültek meg. Szekszárd csak 120 drb kősóval válthatta meg vármunkáit. A szigetváriak Szekszárdról még 59 köböl gabonakilencedet, 244 köböl borkilencedet is behajtottak. Ha a 15 kiszámítható szekszárdi telkes jobbágygazdaság magyar részre fizetett adóterheit soroljuk fel, ezekből egy jobbágygazdaságra a következők juthattak: 2 Ft cenzus-adó, 8 darab kősó, mintegy 2 hl tizedbor, 8 hl tizedgabona és ki tudja mennyi kisebb ajándék stb. 128 A szekszárdi jobbágygazdaságok kiadásai nyomán bevételeiket is áttekinthetjük. A török részletes adójegyzékekben (defter-i mufassal) feltüntetett terméstizedek alapján a szekszárdi gabona-, bor- és állatszámokat megközelítő mennyiségeikben megismerhetjük. A török mufasszal defterek a búzatized mennyiségét és megváltási árát tüntetik fel. A tizedmennyiségek török kile (egy kile cca. 26 kg) mértékegységben szerepel. Ha számításba vesszük, hogy régen sűrűbb volt a vetés a mainál, akkor a pozsonyi mérő szerint egy magyar holdra 98,46 kg vetőmagot használtak fel. Szekszárd határában ez időben az őszi vetés háromszoros, a tavaszi kétszeres terméshozamot eredményezett. A búzán kívül még kétszerest (búza és rozs) is termeltek. Ezek termelése török összeírásaik éveiben a következőképpen alakult:
