Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

szórakozást" is támogatva. Mindezt a tagok szellemi, anyagi és társadalmi érdekeinek előmozdításával, a közművelődés és az összetartás fejlesztése által a politika mellőzésével."

24 Eseményszámba menő előadásaikat jól fogadta a kritika. Közülük is a Piros bugyelláris (1932), A cigány (1927, 1937), Bokros uram és hasonló népszínműveket látogatta szívesen az újvárosi közönség. Több darabban fellépett pl. Búzás Teréz, Csuka István, Gyimóthy Márton, Gyimóthy Teréz, Gyimóthy Rozália, Horváth István, Molnár Erzsébet, Nagy Ákos, Prantner József, Sinorovics István. Az egyesület vezetője évtizedekig Horváth Károly plébános egyházi elnök és Fent Ferenc, majd Ferger József világi elnök. Ä legtöbb darabot Klézli István közreműködésével Horváth Károly rendezte. Székházuk 1944-ben tönkrement a magyar, német, majd szovjet katonák elszállásolásakor. Az egylet 1949-ben szűnt meg több hasonló társaskörrel együtt.

25 Felsővárosban a Szekszárdi ev. ref. Olvasókör teremtett otthont a műkedvelő színjátszásnak. Az egyletet Borzsák Endre alapította 1900. július 15-én. Első otthonuk a Bocskay u. 15., majd a Mérey u. 5., a Szent László u. 10., végül a Kálvin tér 18. szám alatti székház. Elődje, a Ref. Könyves Társaság hagyományait folytatva, a közművelődés előmozdításáért, a keŰemes és szórakoztató időtöltési lehetőség biztosításáért tevékenykedett.

26 Különösen a húszas években, Tóth Lajos ref. lelkész elnöksége idején virágzott az egyesületi élet a felsővárosban. Színjátszóik egy-két előadást tartottak évente, köztük Herczeg Ferenc Dolovai nábob leányai; Móricz Zsigmond Sári bíró; Rákosi Viktor Elnémultak a harangok című darabjának bemutatásával. Az előadásokat P. Horváth Sándor rendezte, több alkalommal szerepelt pl. Bese Lajos, Csanádi József, Csötönyi Ádám, Csötönyi Júlia, Majsai Mária, Szabó Júlia, Varga Lajos.

27 A szekszárdi műkedvelő színjátszás gazdag történetéből is kiemelkedik az Iparos Otthon szereplőgárdája. 1926-ban lépett színpadra első műsorával, a következő tíz évben több mint húsz sikeres bemutatót tartott. Az Iparosszékház felavatása után (1928. október 14.) volt olyan esztendő, amikor hat új előadással jelentkezett az együttes.

28 Működése több szempontból figyelmet érdemel. Az Ipartestület székházának karzatos nézőtere, korszerűbb színpadi adottságai jobb élményt nyújtottak a nézőnek a Szekszárdi Szálló nagyterménél, melyet mindinkább bálteremként kezdtek használni. Földessy Vúmos személyében színházhoz értő rendezővel dolgozott az együttes, jól válogatott színjátszói a népszínművek és vígjátékok mellett más műfajok - operett, dráma, daljáték - színpadra állítására is vállalkoztak. Szekszárdon elsőként kísérleteztek szabadtéri előadással; 1936 nyarán az Iparos Otthon udvarán bemutatták Harsányi-Kodály-Paulini daljátékát, a Háry Jánost. Műsorra tűzték több klasszikus szerző olyan darabját, amellyel hivatásos társulatok sem álltak elő Szekszárdon. Pl. Csiky Gergely Nagymama; Gárdonyi Géza Ida regénye; Molnár Ferenc Marschall; Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc ifjúsága, Liliomfi; Móricz Zsigmond Aranyos öregek; Kisfaludy Károly Mátyás deák stb. Szereplői polgári és iparos családokból kikerült iskolázott fiatalok voltak, közülük többen hasznos színházi tapasztalatokat gyűjtöttek. Pl. Haász Jakabné, Hevesi Eta, Steiner Erzsébet, Zámbó Margit, Falusi Lajos, Hepp József, Steig István, Zámbó László - ők játszottak a legtöbb darabban és általában főszerepet a mintegy hatvan fős szereplőgárdából. 1934-ben Földes Imre Patika című vígjátékával, a jó főszereplőknek köszönhetően - Hevesi Eta, Zámbó Margit, Steig István, Zámbó László - az együttes eljutott a műkedvelők versenyének Nemzeti Színházban tartott országos döntőjéig. A sok éves munkával sikeressé vált együttesek előadásain kívül különböző szervezetek, egyesületek alkalmi fellépései színesítették a város műkedvelő-színjátszó életét. Egy-két darabbal jelentkezett pl. a Törekvés SE, a Szociális Misszió Társulat, az Úrilányok Mária Kongregációja, a HONSZ, a Levente, a szabók műkedvelő együttese stb. Eredménynyel csak a MANSZ próbálkozott, 1924-ben megalakította a Szekszárdi Állandó Műkedvelő Társaságot. A Fejős Imréné elnökletével működő 27 tagú csoport rendezője Ujságh Gézáné volt. Szereplői az értelmiségiek köréből kerültek ki, de színjátszó vállalkozásukat