Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szántóföldi termelés

túrát: a növényi eredetű termékek árai jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az állati eredetűeké, azaz az állattenyésztés sokkal inkább megszenvedte a régi piacok elvesztését.

29 Szekszárdon a szántóterület több mint felét a gabonafélék foglalták el, kisebbik felén kapásnövényeket és szálastakarmányt termeltek. A háború utolsó évében közepes termést takarítottak be a város határában. Sok helyen nem tudták befejezni a tengeri, burgonya, répa szedését, mert nem volt elegendő munkáskéz, s az őszi búzavetésből is 25-30%-kai kevesebb készült el.

30 A kormány még 1920-ban is lefoglalta a búza, rozs és kétszeres termésének egy részét, tilalmazta az állatok gabonával etetését, ill. korlátozta a szállítást és kereskedelmet, hogy az országot elegendő élelmiszerrel és nyersanyaggal láthassák el.

31 Csak az ideiglenes kereskedelmi szerződések tették lehetővé a kivitelt, először lisztet, azután feldolgozatlan termékeket exportáltak. 1925-től új vámtarifát léptettek életbe, majd a szanálás és új pénzvaluta további lökést adott a kivitelnek. 1929-re a termelés volumenének növekedése révén teljesen felszabadították az exportot, megszüntették az importkorlátozást. Ekkor a legjobb a mezőgazdaságiipari termékek áraránya: az agrárolló 1913-hoz viszonyítva 10 százalék. A rekonstrukciós időszak végén, 1924-től kezdődött meg Tolna megyében a gabona vetőmagvak kicserélése és egységes típusú gabonafélék bevezetése. Fő lökést az 1924. évi katasztrofálisan rossz termés adta, amikor a gombakártételek mellett hatalmas jégverés is pusztított. Korszakunk végéig azonban teljes fajtaváltásra nem került sor.

32 1929-ben a gazdasági világválság első jelei a gabonaárak csökkenésében mutatkoztak meg, ekkor az állatárak még emelkedtek. 1933-ra a növényi termékek ára az 1913-as szint 68,1%-a, az állati termékeké 69,7%. Az állatárak esése igazán rendkívüli: ugyanis az állami ártámogatás miatt a búza ára esik legkevésbé. Ennek következménye a mezőgazdaság extenzív irányú továbbfejlődése, a növényi-állati eredetű termékek árarányai a 19. századi arányokhoz válnak hasonlóvá.

33 Az agrárolló 1930-ban 25-30%-ra, sőt 1933-ra 40-45%-ra emelkedett. A válságból való kilábalás a mezőgazdasági termékek áremelkedésével kezdődött, de a mezőgazdaság általános helyzete csak lassan stabilizálódott. A gazdasági világválság évei alatt az egész mezőgazdasági kivitel átalakult, elsősorban távolabbi piacokra kényszerült, s az állam beavatkozása miatt egyre inkább monopolizálódott. 1933-ban Szekszárdon 3304 kat. holdon gabonát, 2775 kat. holdon kapásnövényeket, 547 kat. holdon szálastakarmányt, 12 holdon egyéb terményt termeltek. A kalászosok nagyobb része búza, a többi rozs, árpa és zab. Kapásnövényként főleg tengerit, burgonyát és babot termesztettek, mákot, borsót, ipari növényt csak nagyon keveset. Ez azt jelentette, hogy a növénytermelésből származó piacra kerülő évi felesleg nem számottevő, csak saját szükségletre elegendő.

34 1933. évi 1924-32 évek 1926-32 vetésterület átlagtermés átlaga évek átl. átlagtermés átlaga Dunántúl búza 2 330kh 12,3 q 7,9 q 8,2 q rozs 133 kh 12,3 q 8,1 q 6,8 q árpa 335 kh 14,7 q 8,1 q 8,1 q zab 506 kh 12,8 q 8,0 q 7,4 q tengeri 2 375kh 9,0 q 11,2 q 10,3 q burgonya 285 kh 40,9 q 37,3 q 41,8 q A talajerő pótlását elsősorban istállótrágyával végezték. 1935-ben mindössze 6 kat. holdat javítottak műtrágyával, 1479 kat. holdat istállótrágyáztak, a kettőt együtt sehol sem alkalmazták.