Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Kisipar

varrógépgyárral kötött szerződés értelmében a bizományban átvett és a gazdáknak hitelben értékesített mezőgazdasági gépek eladási ára erejéig a Müller Testvérek vagyonukkal kezeskedtek. A gazdasági válság éveiben a gazdák a mélypontra süllyedt terményárakból nem tudták kifizetni az esedékes részleteket. Az adósságokkal küszködő gazdák védelmére a kormány meghirdette a moratóriumot. A gazdák fizetési kötelezettségének teljesítésére kitűzött határidők elhalasztásának engedélyezése miatt a Müller Testvérek is tönkrementek. Több, mint egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Müller Albert, örökséghez jutván, kifizethesse tartozása teljes összegét a Hofherr-gyárnak.

83 A harmincas években kezdett felfejlődni Wagner Károly réz- és harangöntő mester utódának, Zámbó Istvánnak a rézöntő és gépjavító üzeme. A Széchenyi u. 26. sz. alatti műhelyében szűretelőkádakhoz való hatalmas rézcsapok, kávédarálók, mozsarak, vasalók, kilincsek készültek. Üzemek szivárványos kútjait javította, az alkatrészhiányos világban maga esztergálta alkatrészekkel oldotta meg a feladatokat. Működése alatt mindvégig a leglátványosabb tevékenysége a harangöntés volt, amiben két tehetséges segédje: Fricsy János és Palacki Márton is jeleskedett. Hentesek, mészárosok A két világháború között 43 mészárosnak és hentesnek adtak ki iparengedélyt. Többségük szőlővel is rendelkezett. Mivel a háztartások jelentős hányada saját hízlalású disznóval elégítette ki sertéshús-igényét, ezért főként negyed- és félkiló marhahúsért, szüretidőben birkahúsért keresték fel a hentest. A tisztviselők voltak a töltelékáruk állandó vevői.

85 Hétközben 6-18 óra között, vasárnap de. 10-ig tartottak nyitva. Legnagyobb múltra az 1840-ben alapított Hirschfeld Testvérek (József, Miksa) üzlete tekinthet vissza. Adataink szerint a Béla tér 3. és 7. szám alatt, ill. a Wosinsky utca Szent István tér felőli végén állt üzletük. Herczeg Mór 1905-ben alapított s 1931-ben modernizált Rákóczi u. 7. sz. alatti és a Roth Testvérek Széchenyi u. 52. szám alatt található hentesüzlete volt a legforgalmasabb. A mészárosságot kivétel nélkül helyben, többnyire atyjuktól tanulták a tanoncok. Vándoriparost inkább csak a hentesek közt találunk. Budapest, Győr, Gyula, Pápa és Szeged ismert mestereiből, kolbász- és szalámigyárak szakmunkásaitól ellesték a húsbontás, csontozás, darabolás, zúzás, hűtés, darálás, húspép („prád") -készítés, majd az ízesítés, keverés, töltés, hőkezelés fogásait. Hazatérve a recepttel, atyjuk, majd saját hentesüzletükben bővíthették az áruválasztékot. Egybehangzó vélemények szerint a Roth Testvérek hentesüzlete vitte el a pálmát. Nemcsak a közeli katolikus körbe járók, hanem egyik-másik szakmabeli is ott vásárolt krakkóit (sonkaszalámi), majd néhány lépéssel arrébb a Stoll-pékségben az illatos, ropogós kiflit és zsemlyét. A hentesek többsége, ugyanis, csak tőkehús és belsőségek kimérésével, némi hurka és kolbász töltésével ill. füstölésével és árusításával foglalkozott. A szakértelmen kívül mást is örököltek a Roth Testvérek: 118 kh birtokot Decs határában (Roth puszta). Korszerű takarmánytermesztés és állathízlalás alapozta meg a szekszárdi hentesüzlet forgalmát. A nőtlen Roth Béla irányította birtokot, Bogra- és Cserenc-puszta felhízlalnivaló borjait szállították be Roth-puszta modernizált istállóiba.

86 A Zahratka-csaláá 1880 körül telepedett le Szekszárdon, 1906-ban a hentesüzleten kívül egy 4000 koronára becsült háza volt. A fiúk .továbbvitték a mesterséget (a II. világháború után is). Egyik fiúk pap lett, lányuk pedig varrónő (aki diákkorában zongoraleckéket vett).

87 A vevőkör megtartása érdekében a hentesek is hitelbe adták a húst és töltelékárut, csak az idegenektől kívánták meg az azonnali fizetést. Különösen a gazdasági válság