Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

159. Somogy vármegyei kórház, győri városi közkórház. 160. TMÖL Alispáni iratok, 806/1927. kötegében! A szekszárdi „Ferenc" közkórház egyes osztályainak kitelepítése, 1927. március. Gépiratos. 161. Uo, az április 27-i módosított ajánlat szövegéből! 162. Uo, a főispánnak címzett szakvélemény, 1927. április 1-jei keltezéssel. 163. Uo, 1927. május 17-i kelettel, 9079/1927. alispáni jelzettel. 164. Uo, szakosztályi ülés kivonata, 13525/1927. alispáni szám alatt, augusztus 8-i kelettel. 165. Uo, másolat a miniszter 82.148/1927. II. sz. leiratáról. 166. Uo, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, továbbá a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank eredeti levelei Tolna vármegye alispánjához, 15.134/1927. illetve 15.466/1927. jelzettel. 167. Modern összefoglalása: Magyarország története 1918-1919., 1919-1945. Magyarország története 8/1. kötet. Akadémiai Kiadó, Bp, 1988. 597-611. p. - Használtuk még: Incze Miklós szerk.: Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp, 1955. 168. Berend T. Iván -Szuhay Miklós: A tőkés gazdasági rend története Magyarországon 1848-1944. Kossuth KönyvkiadóKJK, Bp, 1978. 228-230. 169. Schweng Loránd, 1944. 324. 170. Incze Miklós, 1955. 263. 171. Matolcsy-Varga speciális számításai 1938-ban: 1931/32. 72%-os, 1932/33 . 62%-os, 1933/34. 60%-os indexét adják meg az 1929/30. évi pénzértékhez képest. Idézi Horváth Róbert: Az 1929-30-as magyar pénzügyi válság főbb monetáris gazdasági jellegzetességei. Acta Juridica et Politica, Tom. XXXII, fasc. 1. Szeged, 1984. 93. 172. Schweng Loránd, 1944. 331. 173. Schneider János. 1934. 54. 174. A helyi sajtó állandó témája a szekszárdi szőlő és bor! 175. SzTP. 1928. évi zárszámadása, nyomtatott, 3. p. 176. SzTP. 1929. évi zárszámadása, nyomtatott, 4. és 6. p. 177. Incze Miklós, 1955. 284. 178. Uo, 285. 179. A betétfizetések szakaszos szabályozását lásd: Incze Miklós, 1955. 286-287. 180. A magyar állam a külföldi hitelezőknek megtagadta a fizetéseket, magánadósoknak is megtiltotta. 181. A kötött devizagazdálkodásról: Incze Miklós, 1955. 288-289, továbbá: Éber Antal: Deviza-gazdálkodás. Klny. Légrády Testvérek Nyomdai Műintézete, Bp, 1932. 182. Schneider János, 1934. 50-51. - A kamatmaximalizálás a hitelkamatok emelésének szabott korlátot, rontva a bankok nyereségességét. 183. SzTP. 1931. évi zárszámadása, nyomtatott, 5. p. továbbá: Horváth Róbert, 1984. 52. 184. Sztp. 1936. évi zárszámadása, nyomtatott 7. p. visszatekintő idősoraiból, kiegészítve a Nagy Magyar Compass adataival, a mérlegekből. 185. SzTP. 1934. évi zárszámadása, nyomtatott, 4. p. - SzTP. 1937. évi zárszámadása, nyomtatott, 4. p. 186. Ez nem volt törvényszerű, mert hasonló módon váltóüzlettel foglalkozott Szekszárdon pl. Engel Béla, tőzsdei megbízásokkal, kosztpénzek előnyös elhelyezésével, ingatlanra, váltóra történő hitelfolyósítással. Lásd: TÚ, 1926. március 6, 9. p. A hitelélet „parazitáiról", amikor „magánemberek szednek betéteket, ígérnek magas kamatozást, kiadják a pénzt még magasabb kamatra" - szól Popovics Sándor MNB-elnök 1928-ban: Bethlen István titkos iratai. Kossuth Könyvkiadó, Bp, 1972. 304-313. 187. Az Est 1930. július 16-i számában, stb. 188. Két évig járt jogra, abbahagyta, majd Keleti Akadémiát végzett.Bankgyakorlata, bankismeretei nem voltak. 189. Az Éry-bankra vonatkozó adataink fő forrása a Szekszárdi Királyi Törvényszék B. 1625/34. sz, 1936. január 20-án kelt ítélete és annak indoklása. Levéltárban már nem található! Farkas Ferenc szekszárdi lakos, az MNB nyugdíjasa őrizte meg családi vonatkozásai miatt, s bocsátotta rendelkezésünkre. A továbbiakban: Törvényszéki ítélet indoklása. 190. Uo,6. p. 191. Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest. Márkus Samu Könyvnyomdája. Bp, é.n, 189-191. 192. Kelemen József, 1938. 136. 193. Az SzNB több mint ötven éven át foglalkozott hetibetéttel, hogy a kisembereket „takarékosságra nevelje", azok komolyabb induló tőke nélkül is tudjanak házat, földet szerezni. A korona romlása alatt felszámolták az üzletágat, 1928-ban újra indították, a pénz értékállandósága ettől kezdve ismét „ésszerűvé tette" a takarékosságot. Lásd: TÚ, 1928. március 3, 9. p, továbbá: Schneider János, 1934. 52. - Amikor Schneider János 1931. május 27-én az OKH-ba tartozó szövetkezetek kongresszusán beszámolt bankja hetibetét üzletág hat évtizedes tapasztalatairól, külön kiemeli hogy csak akkor veszélytelen, ha „...megfelelő emberek, kellő módon vezetik be..." Ők az infláció időszakának néhány évét kivéve foglalkoztak vele. Gondolata 1848-ban született meg Németországban, „Schultze Delitzsch Herman neves szociálpolitikus és gazdasági író agyában. " Magyarországon először Csengery Antal látott benne fantáziát és propagálta. A kiegyezés után jöttek létre az első hetibetétes szövetkezetek. Az előadás teljes szövegét eredeti gépiratban dr. Schneiderné dr. Kelemen Margit ny. főorvos bocsátotta rendelkezésemre, melyért ezúton mondok köszönetet! 194. TÚ, 1929. december, 7, 4. p. 195. Törvényszéki ítélet indoklása, 8-9. p. 196. Uo,9.p.