Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

Solymár Imre A pénz és a hitelélet Szekszárdon JEGYZETEK 1. Bank és bankügyletek korabeli fogalmáról lásd Görög Frigyes szócikkét: Közgazdasági Enciklopédia (a továbbiakban: Közg. Enc.) Bp., 1929-1932. I. köm, 355-381. 2. Rövidítéseinkben: SzTF, SzNB., TTHB. 3. Rádóczky Gyula: A legújabb kori magyar pénzek (1892-1981). Corvina Kiadó, Bp., 1984., Leányfalusi Károly-Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei. A Korona pénzrendszer. 1892-1925. Kecskemét-Szeged, 1989., Leányfalusi KárolyNagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei. A Pengő pénzrendszer. 1926-1946. Kecskemét, 1986. 4. Manczel Lajos: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület százéves története. II. kötet. 1890-1939. Bp., 1940. Részletes tagolása: világháború, forradalmak és megszállások, 1920-1923: infláció, 1924-1929: szanálás és gazdasági megújhodás, 1930-1933: világgazdasági válság, 1934-1938: gazdasági fellendülés és nemzetközi feszültség, 1939-től háborús készülődés és a háború évei. 5. Botos János: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története. Láng Kiadó, Bp., 1991. 6. Berend T. Iván-Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. KJK., Bp., 1976., -Dombrády Lóránd: A magyar gazdaság és a hadfelszerelés, 1938-1944. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981. 7. Közg. Enc. III. kötet, 544., I. kötet, 242-243. 8. A jegyforgalom idősora 1914 júliusától 1918 végéig: Közg. Enc. II. kötet, 861. - 1912 és 1918 viszonylatában a bankjegyforgalom 11-szeresére emelkedett, az érckészlettel való fedezettség 53,5%-ról 0,9%-ra esett. Lásd: Huszti Ernő: Bankrendszer és pénzforgalom a Magyar Tanácsköztársaságban. In: Szentes Tamás szerk.: A Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi rendszere. KJK., Bp., 1959. 169-244. OMB jelentések alapján: 214. p. 9. Huszti Ernő, 1959. 210-212., 218-219. 10. Közg. Enc. II. kötet, 194., III. kötet, 249. 11. Sárpilis, Várdomb, Mórágy mögött húzódott a demarkációs vonal, Bátaszék szerb kézen volt. 12. Szabó Lajos: Szekszárdi vulkán. Veterán visszaemlékezések. Kiadja az MHSZ Tolna megyei Elnöksége, Szekszárd, 1959. 110. 13. K. Balog János szerk.: A két forradalom Tolna megyében (1918-1919). A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság történetének válogatott dokumentumai. Kiadja az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Szekszárd, 1970., 262-263. (Továbbiakban: DOK) 14. Uo.,305. 15. Uo.,319. 16. Huszti Ernő, 1959. 221-222. 17. Ambrus Béla: Magyarország papírszükségpénzei 1914-től 1919. VIII. 1-jéig. Kiadta a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bp., 1986. II. kötet, 457-458. 18. Tolna megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd. (Továbbiakban: TMÖL). Szekszárd város képviselő-testületi jegyzőkönyvei (Továbbiakban: Képv. Jkv.) 43. rkkgy. 6390/1919., és a 29/1919. rkkgy. 19. A SzTP. 249 ezer koronát volt kénytelen leírni. Lásd: SzTR 1919. évi zárszámadása, nyomtatott. 4. p., - A SzNB-t mindössze 7 ezer K veszteség érte. Lásd: Schneider János: A Szekszárdi Népbank újabb harminckét éve, 1902-1933. Molnár-féle Nyomdai Műintézet Rt., Szekszárd, 1934. 34. 20. Tolnamegyei Újság (továbbiakban: TÚ), 1920 április 10., 3-4. p. A nép szabadulni igyekszik minden pénzétől. Igyekeznek a háztartásukban vagy gazdaságukban szükséges dolgokat „hamarosan beszerezni". 21. Ez az ún. Gresham-törvény, 1558-ból. Egy 1930-as lexikon ennek példájaként a kékpénz - fehérpénz esetét hozza fel. Lásd: Schack Béla: Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona. A modern üzleti élet enciklopédiája. Révai Irodalmi Intézet, Bp., 1929-1931., I. kötet, 181. - A lakossági reagálást ismerteti: a fehér pénzért vásárolni, kék pénzért eladni, - de a Gresham-törvény érvényesülését tagadja: Varga István: Az újabb magyar pénztörténet és egyes elméleti tanulságai. KJK., Bp., 1964. 36. 22. TU, 1920. március 20., 1-2. p. Ezek: SzNB., TTHB., SzTP., továbbá a Dunántúli Hitelszövetkezetek köteléke, mint az OKH tagja. 23. Közg. Enc. III. kötet, 256. 24. TÚ., 1920. március 27., 1. p. 25. TÚ., 1920. április 24., 3. p. - A TTHB-n keresztül 42 millió, a SzTP-n 29, a SzNB-on 12 millió korona. A többi a tolnai bankoktól. 26. SzTR 1920. évi zárszámadása, nyomtatott. 5. p. 27. Közg. Enc. I. kötet, 777. - A jegyforgalom a békebelinek 15 000-szeresét tette ki 1925 júniusára! Aranykorona-papírkorona arányról lásd: Közg. Enc. II. kötet, 863. A zürichi idősor értékeléséhez: Képes Ernő: A Korona sorsa. A búza és az arany ára és a korona árfolyama. Orion Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1922. 3. 28. TÚ., 1926. szeptember 18., 2. p. 29. TÚ., 1923. december 22., 6. p.