Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK
97. Dittrich Gyula ny. kovácsmester közlése 98. Lugosi Béla közlése 99. Berger Mihály könyvkötőmester közlése 100. Debulay Imre: A Debulay-család története. Szekszárd, 1977. Kézirat. 5-7. old. - TK 1910. május 1. 101. Debulay Antal: Szekszárd temetői. Szekszárd, 1974. Kézirat 9. old. 102. TU 1928. január 7. - Pozsgai János lakatosmestert bízták meg a ref. templom udvarának kapu- és ajtó- elkészítésével. Szekszárdi ref. presbiteri jkv., 1925. febr. 16. A szivárványos utcai és udvari kutak ismert karbantartója. TMÖL szekszárdi árvaszéki iratok 172/1942. 103. Zsadányi 133/4. - TMÖL Szekszárdi árvaszéki ir. II. 254/1919. 104. Almanach 31. 105. Szász Sándor órás-, látszerészmester közlése 106. Nagy Ferenc közlése 107. Del 897. 108. Almanach 362. 109. Zsadányi 132. 110. Szilágyi Pál pékmester közlése. A zsidók kedvelt szombati eledelét, a babból és húsból való sólettet péntek délután beteszik a kemencébe, hogy napnyugtáig (a sábesz beköszöntéig) megfőhessen és meleget tartson szombat délig, amikor kiveszik. Zsidó lexikon. Bp., 1929. 795. 111. Almanach 362. 112. Del 897. 113. Dr. Marth Ferenc közlése 114. Mutschenbacher L. számos társadalmi megbízatása közül megemlítendő: városi képviselő és iparhatósági elnök, az Ipartestület és a megyei Iparos Kör elnöke, tanoncvizsgáztató, 1927-ig a v. önk. tűzoltóság parancsnoka. Aranyérmes galambtenyésztőként is számontartották. Del 892. - Almanach 362/3. 115. Bálind Sándor és dr. Marth Ferenc közlése. - „Vásári szabók" a TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 16 016/1938. szerint. 116. Rózsa Ödönt bízza meg a gyámügyi hatóság apósa: Sternfeld László Mór (66 éves elmebeteg) szabászüzletének vezetésével. Indoklás: eddig is üzlettársként dolgozott a szabóságban. TMÖL Szekszárdi árvaszéki iratok 11/1928. ápr. 23. 117. Sápszky Andor úriszabó 1919-ben nyitotta meg szabóságát a Hitelbank-palota Szent István tér felőli szárnyában, többnyire 2-2 segédet és tanoncot alkalmaz. Már tanonc korában arany oklevelet nyert az 1907. évi pécsi országos kiállításon. Az Ipartestület vezetőségében is munkálkodik. - Almanach 364. - TU 1925. ápr. 4. 118. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös. - Almanach 134,149. - Del 892. 119. Del 897. - TMÖL A szekszárdi Ált. Ipartestület iktatott iratai 1129/1942. 1. doboz. dr. Marth Ferencné és Vesztergombi Antalné közlése. 120. Almanach 363. - Magyar tüzér. Bp., 1938. 121. Nepp Dénes szíjgyártómester közlése. 122. Wosinsky Mór Múzeum Néprajzi Adattára 77-44. tétel. 123. Babus Jolán: Az utolsó szekszárdi tanácsok. 1963. U.o. 87-74. tétel. 124. Nagy Ferenc közlése. ///. IPARTESTÜLETI ÉLET 125. TMÖL Szekszárdi Általános Ipartestület iratai. Alapszabályok. 126. TU 1940. III. 13. - TU 1909. 1. 21. 127. TMÖL Szekszárdi Általános Ipartestület iratai. Beszámoló az 1937. évről. 128. TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 4080/1938. 67. doboz. 129. TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 2164/1938. - Az I. világháborút követő első években a törvényhatósági árvizsgáló bizottság, az áruhiányra és az inflációra való tekintettel a birka-marha- és sertéshús, a zsírszalonna, zsír, füstöltszalonna és felvágottak árát Tolna megye egész területére kötelező erővel állapította meg. TU 1923. I. 20/7. - A harmincas években már csak a rézgálic árát szabályozta és ellenőriztette a főszolgabírói hivatal által. TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 2164/1938., 10.255/1938. 130. TMÖL Szekszárdi Általános Ipartestület iratai 856/1933. 1. doboz. 131. TMÖL Uo. 737/1933. 132. Uo. 738/1833. 133. TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 4521/1933. 134. TMÖL Szekszárdi Általános Ipartestület iratai 738/1933. 135. TU 1932. II. 27. - TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 4080/1938. 136. TMÖL Szekszárdi Általános Ipartestület iratai 75/1938. 67. doboz. 137. TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 4080/1938. 138. André István ipartestületi elnökről: Almanach 358. - TU 1938. II. 16. - TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 4080/1938. 139. Debulay Imre ipartestületi elnökről: Tf/1940. III. 13. 140. Szabó Gyula ipartestületi elnökről: TU 1935. V. 22. A pécsi iparkamara területén az iparosok több ízben is panaszolják, hogy a jelentősebb építőipari feladatokat nem helybeli, hanem pesti vállalkozóknak juttatják az intézmények. Nem egy esetben úgy ütik el a helybelieket a jövedelmező munkáktól, hogy lekommunistázzák őket. Baranya megyei Levéltár. A Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara 1881-1948. Vörös Huba összeállításában. Kézirat. 49. old.
