Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

„Szekszárd és vidéke ma már valóságos selyemország" írja Mikszáth Kálmán a Vasárnapi Újság 1910. évi 11. számában, méltatva Bezerédj Pál munkásságát. - A selyemgubótermelésrői: TMÖL 346. kötet, 166. old. - 1929-ben Szekszárdon a Kórházgondnokság volt a legjelentősebb gubótermelő (81,1 kg gubót adott át a beváltónak, 207,12 P-t kapott érte). Fent Ferenc id. mű 247. - Az olasz származású Mattioni János selyemtenyésztési felügyelő (1847-1919) leánya: Mattioni Eszter hímeskövekből kirakott síremléket állított atyjának és testvéreinek a szekszárd-újvárosi temetőben. Debulay Antal: Szekszárd temetői. Szekszárd, 1974. 21. 27. Fent Ferenc id. mű 94. 28. A kendergyár hovatartozását eldönti a Tolna megye földrajzi nevei (Bp., 1981.) 471. old. 510. sz. adata. E szerint az a szekszárdi határ része, ami nem zárja ki, hogy az valaha az őcsényi határhoz tartozott. 29. T. Mérey 1978. 272. 30. TU 1939. okt. 25. - A II. világháború éveiben hadiüzemmé nyilvánított kendergyár parancsnoka ragaszkodott a „vezetés legtitkosabb mozzanataiban is jártas" Holtzer Ferenc művezetőhöz, egy ideig sikerült elérnie, hogy zsidó beosztottja 1944-ben szabadon járjon-keljen szekszárdi lakása és a kendergyár között. A deportációt azonban Holtzer sem kerülhette el: pünkösd napján elhurcolták hitsorsosaival együtt. TMÖL alisp. ir. 9608/44. 31. Almanach 365. - TmL Szekszárd v. képv. t. jkv. 90 rkkgy/1932. 32. Nagy Magyar Compass 194041. II. 198. - TU 1932. VII. 9. 33. TMÖL Tolna vármegye 1940. XII. 15-i közgy. jkv. 34. T. Mérey 1983. 478. - Tolnamegyei Hírlap, Tolna, 1943. X. 30. - TU 1943. XL 6. 35. T. Mérey 1983. 479. //. KISIPAR 36. Nagy Ferenc közlése 37. A vincellér borjárandósága: ezer négyszögölenként egy akó bor; őrletett búzából: a vincellér családjának egész évi kenyeréhez elegendő mennyiség házhoz szállítva. A gazda által megszántott és kukoricával bevetett föld termésének egyharmada, valamint a kb. 200 négyszögöles krumpliföld egész termése is megjárt a vincellérnek. A gazda megállapodhatott a krumpliföld feles kiadásában is. Az évek során kialakult kapcsolat alapján a jeles napokon (karácsony, húsvét, pünkösd, esküvő, temetés, disznóvágás) a szerződésen felül is kaphatott egy-egy demijon bort a rátermett és hűséges vincellér. Nagy Ferenc és Vesztergombi Antalné közlései. 38. Tóth 1989. 135. - Az alsóvárosiak foglalkoztatásáról és elvándorlásáról uo. 69/70. 39. Marth János, Nagy Ferenc és Vesztergombi Antalné közlései 3. KISIPAROS ÉLETUTAK 40. Theisz Lőrinc György közlése 41. iß. Márkus József közlése 42. Radits Zoltán végezte a templomi orgonák és iskolai harmóniumok karbantartását. Szekszárdi ref. presb. jkv., 1935. jún. 29. 43. ///. Márkus József közlése. - TU 1940. III. 13. 44. Abnanach 358., 359. - TMÖL alisp. ir. 320/1926. - Fischl Alajos készítette 1897-ben a zsinagóga oldalfalainak a kazettáit. 45. Hahn Béla: Almanach 360. 46. Szekszárd belv. rk. plébánia anyakönyvei. - Almanach 360. 47. TMÖL 1828. évi összeírás (Heidt D.)- Almanach 361. - Szekszárdi Ipartestület iratai. 48. Almanach 361. - Zsadányi 138. - A szekszárdi ev. egyház története. Kézirat Németh Gyulától és Istvántól. - Theisz L. Gy. közlése. 49. ifj. Márkus József közlése 50. Almanach 364. 51. Almanach 366. - Theisz. L. Gy. közlése. A Theisz-dinasztia minden tagja pontosan vezette a tanonc- és segédlajstromot, ezért 1876-tól kezdve ismerjük az alkalmazottak nevét az izményi Rasch Jakabtól a palatincai Krasz Ádámig. A vidéki fiúk a műhelyben aludtak a bakok felett a plafonra felfüggesztett ,j)lablacsnin"-on. Asztalos szokás szerint délidőben ledőltek a gyalupadra, párnaként a gyalu szolgált. Theisz néni főzött és mosott rájuk. 52. Almanach 366. - A szekszárdi ev. egyház története. Kézirat. - TU 1928. ápr. 7. 53. Hradek K. Lajos bádogos: TMÖL Ász. 1070/1933. 54. Klein Sándor borbély és fodrászról: TU 1931. szept. 19. Becker József női fodrászról: TU 1928. aug. 11. 55. Hussyné szalonjáról: TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 8544/1939. A maguk idejében korszerűen felszerelt belvárosi szalonok kellékei, sajnos, nem kerültek be a múzeumba. Mindössze Cser Gáspár szőlőhegyi borbélyműhelyének szegényes készlete maradt meg: Juwel feliratú hajnyírógép, MARS feliratú nullás hajnyírógép, kenőcstégelyek, borotvahab-tartó, lecsavarható tetejű, körte alakú talpas vízszóró, gumipumpás kölniszóró s végül a mesterség címere, a réztányér. 56. Buday József cipésszel készült 1992. dec. 23-i riport. - TU 1934. okt. 3. 57. A cséplés a 23 068/1902. K.M. sz. rendelet szerint képesítéshez nem kötött, tehát iparigazolvány alapján gyakorolható ipari tevékenység. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása (Ügyforgalmi jelentés az 1928. évről. 216. oldal.) - Nagy Ferenc és Vesztergombi Antalné közlései a fogadógazdákról. 58. Pettrits József, Arany J. u. 12. sz. alatti cukrász 1928-tól kezdve hirdeti a helyi lapban, hogy műlépet készít, sonkolyt, (az arannyal felérő méhviasz alapanyagát) és viaszt becserél vagy vásárol. - 1937. okt. 19-én bekövetkezett halála után neje, Gyűszű Anna özvegyi jogon kéri és kapja meg maga és fiai számára az iparigazolványokat. Gyűszű Anna 1854-ig visszamenően kovács-családból származik. - TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 21 52671937.