Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD POLITIKAI ÉLETE - A harmincas évek válsága

Baja is. 1926-ban pedig hiába támogatta Szekszárd képviselő-testülete, hogy a tervezett Duna hidat Kalocsa és Gerjen között építsék meg, a hid Dunaföldvárra került. 121 A HARMINCAS ÉVEK VÁLSÁGA A különböző csoportok közötti ellentéteket elsimítani képes Bethleni konszolidációnak a világgazdasági válság vetett véget. Bethlen taktikázása egyre kevésbé volt sikeres, a kormánypárt bomlásnak indult. 1930 utolsó hónapjaiban a politikai erjedés pártalakuláso­kat eredményezett vidéken: októberben megalakult a Szijj Bálint-féle Független Kis gazdapárt, majd decemberben egyesült a Gaál Gaszton vezette Agrárpárttal Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrárpárt névenP 2 A kisgazdapárti Dulin Jenő személyében Örffynek is komoly vetélytársa akadt a szekszárdi kerületben az 1931-es országgyűlési választások idején. Örffy egyelőre ugyan megtartotta képviselői mandátumát, de a Dulinra leadott szavazatok már jelezték a kisgazdapárt növekvő erejét. 123 A 30-as évek jellemzője, hogy általánosan megélénkült a politikai élet vidéken. Az újraszerveződött ellenzék egyre erőteljesebben hallatta a hangját, különösen azután, hogy saját laphoz jutott. 1933-ban jelent meg először a Tolnamegyei Hírlap, s noha Dombóváron szerkesztették, egyik legfontosabb feladatának a Szekszárdon történtek ellenzéki bírálatát tekintette. A lap heves támadást indított a hivatalban levő városvezetés ellen, alapjaiban elhibázottnak nevezve az előző évtized városfejlesztési politikáját. 124 Ezzel egyidőben a kormányzati oldalon való politizálás is felerősödött. Gömbös Gyula hatalomra kerülését követően egyik legfontosabb feladatának tartotta az időközben Nemzeti Egység Párt névre keresztelt kormánypárt tömegpárttá való szervezését. Gömbös törekvéseinek sikerét jelzi, hogy a pártéletre vonatkozó, igaz, gyakran semmit mondó, tudósítások száma a kormány­párti oldalon politizáló Tolnamegyei Újságban megszaporodott, s még, ennél is fontosabb, hogy már nem csak a választási időszakra korlátozódtak a tudósítások? 25 Bethlen bukása után az első helyi választást 1933. március 2-án tartották Szekszárdon: a kisgazdapárt vezetésével az ellenzék elsöprő győzelmet aratott, jelöltjei mind az öt kerületben többséget szereztek. 126 A siker értékét tovább növelte a rövidesen kipattant választási botrány, amelynek híre a parlament falai közé is eljutott. A honatyák Klein Antal interpellációjából értesülhetitek a Szekszárdon történtekről. Nevezetesen arról, hogy a választást megelőzően a városi kisbírák és kézbesítők a választópolgárok egy részének levelet kézbesítettek városi párt vezetősége aláírással, amelyben felhívták őket, hogy a mellékelt szavazólappal az azon feltüntetett jelöltekre szavazzanak. A hivatalos színezettel kézbesített szavazócédulákat gombostűvel megjelölték, hogy utóbb megállapítható legyen, hogy a közalkalmazottak nem szavaztak-e az ellenzékre. 127 A kisgazdapárt szekszárdi vezéralakja, Dulin Jenő bűnvádi eljárást kezdeményezett az üggyel kapcsolatban, nem sok eredménnyel: az ügyészség rövid időn belül megszüntető határozatot hozott. Az indoklás szerint a gombostű­vel való megjelölés csak akkor jelentene bűncselekményt, ha a képviselő-testületi tagok választásánál a törvény kimondaná a titkosságot. Az 1929. XXX. tc. azonban csak annyit ír elő, hogy „a szavazás szavazó lapon történik. " m Az ellenzék százszázalékos választási győzelmével 15 tagot juttatott ugyan az 50 tagú képviselő-testületbe, mégis kisebbségbe került, mert a fennmaradó helyeket a legtöbb adót fizető, ún. virilis képviselők töltötték be, akik szavazataikkal többnyire Vendelt, vagyis a korábbi városfejlesztési politikát támogatták. Tudjuk, a virilizmus intézménye pontosan ezt a célt szolgálta: a közigazgatási rendszerben biztosítékot nyújtott arra nézve, hogy a konszolidáció során kialakult hatalmi rendszer helyi szinten is stabil maradjon. Ebből adódóan a szekszárdi virilisek nagy többségének Vendel mögötti fölsorakozása is törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom