Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A város sporttörténete

lehetséges sportágnak a turisztikától a testedző játékokon át a vízisportokig, közülük néhányban hagyományt is teremtett és kiváló sportembereket nevelt. A sportpolitika országszerte szorgalmazta a Turul-egyletek alakítását, az iskolából kikerülő fiatalok katonai előképzését várták tőlük. Később mégsem a Turul töltötte be ezt a szerepet, hanem a sporttörvény megszületése után kötelezően szervezett Levente. A Turul örökölte^ a Szek­szárdi Sport Klub kék-fehér színeit. 1925-ben a labdarúgó-csapat kapitánya Tury Árpád, a vívószakosztályt dr. Treer István, a lövészekét dr. Örffy Gyula, a korcsolyaszakosztályt dr. Radó Gyula, az úszókét pedig dr. Babits István egyleti titkár vezette. Haypál Benő a divatos svédtornát oktatta felnőtteknek. 20 Több sportelemző jogosan kifogásolta a szekszárdi egyletek gyors átszervezését, egyesüléseit, mert így nem alakulhatott ki igazi klubszellem és hagyomány, de a különböző sportágak fejlődését segítő versengés sem. Ez történt a hatalmas méretűvé duzzasztott Tolnavármegyei Sport Egyesület esetében is, a Turul és a Törekvés összevonásával hozták létre 1931-ben. Díszelnöknek Gömbös Gyula honvédelmi minisztert kérték fel. A választ­mányban helyet kapott pl. Babits István, Debulay Imre, Haász Jakab, Kunczer Jenő, Leopold Kornél, Makray Ferenc, Mohay Lajos és Sztaszinó László. A Turul bekebelezett minden lehetséges sportágat, majd - a Szévald Oszkár alispán elnöksége révén biztosított vármegyei pénzekből - egy rövid felfutás után szinte valamennyi területen visszaesés történt. Ebben közrejátszott több fiatal tehetség elköltözése és a háború is. Az összevont egyesület kilenc szakosztályt alakított ki, élükre a sportközélet ismert személyiségeit állította: asztalitenisz - Kaszás Endre; atlétika és úszás - Ács Sándor; birkózás és korcsolya - Radó Gyula; evezés - Kenézy Endre; labdarúgás - Horváth Árpád; tenisz - Ulrich József; vívás - Hagymássy Zoltán. 21 A felsorolt egyesületek és utódaik fogták össze Szekszárdon a legnépszerűbb sportága­kat: a labdarúgást, az úszást és a kerékpározást. Először 1920. április 10-én adott tudósítást a megyei lap labdrúgó-mérkőzésről. A Sport Klub és a Törekvés játszott, összeállításuk: Posta, Kovács, Ferencz, Nagy, Gábor, Mire, Debulay II, Binder, Vass, Debulay I, Tury. A Törekvés csapata: Teleki, Poltura, Joó, Németh, Sebők, Hangonyi, Pipellán, Singer, Deutsch, Kréter, Tóth. Az első években csak barátságos mérkőzéseken szereplő szekszárdiak 1924-ben beléptek a Magyar Labdarúgó Szövetségbe, a Törekvés szeptember 21-én játszott először pontokért, a Bajai Munkás Testedző Egylet csapata elleni győzelemmel ünnepelve. Egy év múlva a Turul nyeri a kerületi bajnokságot, a Törekvés IV. helyezett. Szekszárd erősségei közül többen külföldön próbáltak szerencsét - pl. Boros Lajos csatár, Lőwy Endre kapus Franciaországban ­hiányukat megérezte a város labdarúgó sportja. 22 Romlottak az eredmények, komolyan felmerült egy profi csapat Szekszárdra szerződtetése, a Pécsi Mecsek FC-vei folytak ilyen tárgyalások 1936-ban. Száz sportbarátnak kellett volna 20-20 pengőért pályabelépőt válta­nia az őszi idényre, de ennyien sem támogatták a tervet. A megyei újság szóvá is tette, hogy rosszul alakult a labdarúgás megítélése Szekszárdon. Sokan „az alsóbb néprétegek durva játékának" tartják, melyben intelligens embernek nem illik részt venni. Valójában több sportághoz hasonlóan, a labdajáték népszerűvé nőtte ki magát, a résztvevők közötti merev társadalmi falakat is ledöntve. Úszósport a húszas évek elején honosodott meg, ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Szekszárd kiugróan tehetséges úszója Sipos Márton (1900-1926). Schwartz bácsi 20 méteres szekszárdi uszodájában kezdte, 21 éves korában nyerte első versenyét a balatoni mellúszó bajnokságon. Budapesten 1921-ben egy nemzetközi versenyen 100 m-es mellúszás­ban legyőzte a német világrekorder Eric Rademachert. Egy év múlva 1.16.2 idővel világcsúcsot ért el ezen a távon. 24 Sipos egyik reménysége volt a hazai úszósportnak, a szülőváros is sokat köszönhet neki, mert eredményei hatására megmozdultak azok az erők, amelyek elindították a város úszósportját. Egy modern úszómedence-építésért kezdtek hadakozni azok a fiatalok - Babits, Rácz, Wagner, - akik 1922-ben edzési lehetőségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom