Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A város sporttörténete

folyt a Leventében is, de megoldatlan maradt a 12-21 éves korosztályúakkal való rendszeres foglalkozás. Az 1940-es évek kerületi és országos levente-versenyeken a legjobbak között szereplő tornász Link János, Pekari István, Raffay Imre, Schopper Ferenc, Szablár Károly és Turányi László. Atlétikában, a futó, ugró és dobószámokban Péterfalvi Lajos, Szablár Károly, Tischler János és Várady Imre nyújtott többször kiemelkedő teljesítményt. Eredményeikkel az elsők közé tartoztak a régióban: 100 m síkfutásban 11,6 mp, 200 m-en 24,3 mp. Távolugrásban 632 cm-es, magasugrásban pedig 165 cm-es rekordok születtek. Péterfalvi Lajos-Szablár Károly-Raffay Imre összeállításban a Szekszárdi Levente Egyesület versenyzői nyerték 1944-ben a kerületi öttusa bajnokságot. A Szekszárdon rendezett országos verseny első helyezettje Raffay Imre (SZLE) lett. Korcsolyázó Egylet már 1880-ban alakult, a húszas években a Turul épített pályát a Mikes utca végén, - felnőtt és gyerek is szívesen látogatta.

12 A Hubertus Szekszárdi Vadásztársulat (alakult 1931-ben) elég zártkörű, 11 fős tagsága törvényszéki bírókból, rendőrségi és postai tisztviselőkből állt, dr. Kunczer Jenő ügyvéd, majd Molnár Sándor igazgató-mérnök elnökletével.

13 Az egyesület a Szegszárdi Vadásztársulat (alakulási éve 1886) és a Szekszárdi Első Vadásztársaság (1923) sporthagyományait folytatva, a vadállomány védelmét és okszerű tenyésztését is feladatának tekintette.

14 Múlt századi hagyományai vannak a kerékpár-sportnak is. Először a Szekszárdi Kerékpáros Egylet karolta fel (1895-ben alakult), majd a Törekvés vette át, külön szakosztállyá szervezve. A húszas évektől versenyeket is rendeztek, pl. 1926-ban a Szekszárd-Tolna közötti 10 km-es viadalban Guttmann József (Tolna) és Götz Béla (Szekszárdi Törekvés) volt a helyezési sorrend. Bóday Gusztáv egyleti titkár, Strasser Jenő szakosztályvezető és Ács Sándor testnevelő tanár gyorsasági és háztömb-körüli futamokat, stafétákat és lassúsági versenyeket rendezett, sőt kerékpár-szerelési vetélkedőket a sportág népszerűsítésére. 1928-ban 69 perc a rekord 32 km-en, a 4x1000 méteres stafétában 11 perc 42 mp, a 2000 m-es gyorsasági versenyben 5 perc 4 mp a legjobb idő.

15 Az ország leghíresebbjeivel rendezett gálák és bemutatók időnként új híveket toboroztak a kard- és tőrvívásnak, de ez a sportág nem tudott meggyökeresedni. Előzményei a Szekszárdi Vívóklub megalakulásáig (1906) nyúlnak vissza. Haypál Benő, majd Válay István rendőrfelügyelő vívóiskolája sportolókat akart nevelni, a Turul és a TSE külön szakosztályt is szervezett, a vívás mégis megmaradt az olimpikonok értelmiségieket szórakoztató látványosságaként.

16 A testedző sportok minden ágának művelésére létrejött Szekszárdi Sport Klub használt először egyesületi színeket, a kék-fehéret. Alapszabályuk jóváhagyása után (1913) a háború miatt nem maradt idő a tervek megvalósítására. Pesthy Pál az elnök, az egyletnek már 75 tagja van, amikor 1919-ben csatlakozik hozzájuk a Korcsolyázó Egyesület. így is csak pár évig volt életképes a klub, kritikák is érték, amiért nem elég hazafias és irredenta, „mely kell, hogy a jövőben minden gondolatunkat, minden hangulatunkat, minden érzésünket uralja," - végül egyleti önállóságukat feladva beolvadtak a Turul-ba.

17 Az első világháború előtt alakult sportközösségek egyike sem volt annyira népszerű, mint az iparosok és vasutasok Törekvés Sport Egylete. Á munkásgimnázium hallgatóiból nőtt ki, még Bartal Kornél hozta létre 1914-ben, őt Frank Miksa, majd Mutschenbacher Lajos követte az elnöki poszton. A harmincas években Schneider János bankigazgató, társelnökként pedig Sztaszinó László irányította az egyletet. Négy szakosztálya összefogta a legkedveltebb ágak sportolóit; a labdarúgásban Bóday Gusztáv (vendéglője otthont adott az egyleti összejöveteleknek is), a kerékpárosoknál Sommer Béla, a birkózóknál Strasser Jenő, az úszóknál Kaszás Endre a szakosztályvezető. 1945-ben még 269 tagot számlált az egylet, Senye Sándor polgármesterrel az élén az újjáalakulással is próbálkozott, sikertelenül.

18 Szekszárd másik legjelentősebb sportszervezete, a Turul Sport Egylet 1922-ben alakult, első elnöke Szévald Oszkár alispán volt. Tagsága 85 alapítóval kezdte, elsősorban vármegyei hivatalnokokból, közéleti személyekből. Alapszabályában az egylet teret adott minden