Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

Foerster életművészeti, pedagógiai és valláserkölcsi tanításai alapján, a magyar irodalom klasszikusainak olvasmányos feldolgozásával. Az újszerű tanfolyam az önuralom, felelősségérzet, bátorság, rend, embertársainktól való függés stb. kérdésekkel foglalkozott. Megannyi olyan tulajdonsággal, melyeket a magyarság létét veszélyben látók gyakran kértek számon. Lányok részére az Úrileányok Mária Kongregációja kísérletezett hasonlóval a polgári leányiskolában.

114 A negyvenes években rendezett külügyi szemináriumok háborús propaganda célokat szolgáltak. Az Úri Kaszinóban hirdetett előadásokon neves egyetemi tanárok vállaltak szereplést. Szekszárdi orvosok, pedagógusok voltak az előadói a szabadliceumnak nevezett sorozatoknak, általában a tudományok, a művészetek és az irodalom témáira épülő programmal. Halmos Andor tanfelügyelő, Kelemen József tiszti orvos, Létay Menyhért gimnáziumi tanár, Szepesi János elme- és ideggyógyász, Horváth Károly plébános, Németh Gyula evangélikus és Göde Lajos református lelkész, Matzon Gábor főorvos, Róder Pál gimnáziumi igazgató, Wallacher László tanár és mások rendszeres szereplői a népszerű ismeretterjesztésnek.

115 Új utakon is próbálkozott az ismeretterjesztés. Idesorolható a rádió 1928. november 11-én Rádió Szabadegyetem címmel indított népművelő műsora is. Hetente kétszer sugározta a három részből álló adást; „a könnyű, de művészi színvonalú zenét, közismereti tárgyú előadásokat és közérdekű aktualitásokat". 1930-ban hét helyen alakult rádió szabadegyetemi hallgatóság. Néhány egyesületben, olvasókörben 50-100 érdeklődő gyűlt össze egy-egy alkalommal. A Bocskai utcai Kótay-vendéglő, a Tisza István utcában a Morvay-vendéglő és az Árpád utcai Szegedi-féle vendéglő is vásárolt rádiót ilyen célra.

116 Idegennyelv oktatásban 1940-41-ben a nagypolitika hatása érezhető. Szekszárdon csak olasz és német nyelvtanfolyamokat hirdettek. Az olasz kurzust az Institutó Italianó Di Cultúra szervezte a Garay Gimnáziumban, a németet a müncheni akadémia indította.

117 Amikor az egyleti székházakat, majd az iskolákat és más középületeket is át kellett adni katonai célokra, a népművelés minden területe visszavonulni kényszerült. 1942-ben lengyel internáltak lakják az izraelita iskolát és a katolikus óvodát, később a Kereskedelmi Kaszinóba telepítették őket. 1944 őszén a Szekszárdra menekült civil lakosok és a katonaság száma már meghaladta a háromezret, a város csak a legnagyobb nehézségek árán tudott gondoskodni az elhelyezésükről. Ilyen körülmények között már teljesen értelmetlenné váltak az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottságnak szóló hivatalos elmarasztalások, a „város közönségének elszomorító kuitúrigényéről" írt sajtókritikák.

118 SZÓRAKOZÁS Egyesületek, vendéglők és a mozi; ezek kínáltak szórakozási lehetőséget évtizedekig, a társadalmi hovatartozás és a társasági élet szabályai szerint. Hagyományokat a farsangi bálok, a szüreti vigalmak őriztek leginkább. Az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet vigalmai „boldog békebeli bálok képét mutatta", az álarcosbálon felvonultatott jelmezek csillogása beszédtémát kínált hosszú időre. Híresek a városba telepített kaszárnya tisztjeinek helyőrségi báljai is, ahova csak az előkelő családok kaptak belépőt.

119 Muzsikálni a város legjobb zenakarait hívták. Jónás Laci, a Garay Ferkó idejében már muzsikáló Bicskei Ferenc, Nóvé Pista, vagy a Schaffler-féle vendéglő prímása, a tragikus sorsú Bicskei Jóska nélkül nem volt igazi farsangi, vagy szüreti mulatság.

120 Kereskedelmi Kaszinó, Úri Kaszinó, Iparoskör, Polgári Kör, egy-egy vendéglő különterme a férfiak szórakozóhelye, nemegyszer a családi vagyont is kockáztató kártyacsaták és lovagias üggyé vált összetűzések helyszíne. Polgári erények és álszemérem, szigorú konvenciók és kicsapongás jól megfértek egymás mellett. Korhelyek és tisztes családapák egyaránt megfordultak a mellékutcában eldugott nyilvános házban, ahol 4-5 lány fogadta a vendégeket. Szégyellnivaló foglalkozásuk miatt csak a képviselő-testület által megjelölt időben léphettek ki az utcára.

121