Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

gyarország" megteremtését célzó keresztény és nemzeti programmal. Propagandisztikus műsoraiban közreműködtek az iskolák, az egyházak, majdnem valamennyi egyesület műkedvelő csoportja és hivatásos színtársulatok is. A helyi értelmiség nemcsak részvételével, de szereplést vállaló közreműködésével is támogatta a programokat.

106 A központosított népművelés korában az országos tendenciáknak megfelelően, Szekszárdon is kitapintható a társadalmi mozgalmakat segítő, majd azokkal mindinkább szembekerülő állami irányítású művelődésügy. A népművelés ügyét törvény által rendezni kívánó, 1928-ban készült irányelvekből nem valósult meg semmi. Ugyanakkor állami intézményként kiépült az iskolán kívüli népművelés rendszere és lassan dirigálni kezdte a civil szervezetek, egyesületek öntevékeny kulturális mozgását is. A központi célkitűzésekhez való igazodásuk arányában osztotta számukra a támogatást. Előnyben részesültek azok az egyesületek és szervezetek, amelyek az iskolán kívüli népművelés központi tematikáira építették ismeretterjesztő programjaikat. Ezek nyilvánvaló népművelési hasznát a feladathoz igazodó egymásra épülés, a fokozatosság és a tartós ismeretszerzésre törekvés szándéka mutatja. Pl. tanfolyan indult analfabétáknak iskolapótló funkcióval. 1931-ben 688 írástudatlant tartottak számon Szekszárdon, a fele 60 évnél fiatalabb volt. A következő népszámláláskor várható elmarasztalások miatt, a város minden eszközzel szorgalmazta az ilyen tanfolyamokat. 1933-ban úgy tudták megtartani a kis számú résztvevőtj hogy a hallgatók minden órán egy-egy kenyeret kaptak. 33 jelentkezőből 24 végezte el a 80 órás tanfolyamot.

107 Két év múlva nem jutott pénz a folytatásra, 1936-ban vizsgázott ismét 31 fő. Az eredményben annak bizonyítékát látta az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság, hogy lépésről-lépésre sikerült „a hazafias magyar érzést, a valláserkölcsös életet megerősíteni a vármegyében lakók szívében, lelkében. A Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete Sárossy Károly fiúiskolái igazgató irányításával 1924-ben Népművelési Iskolát alapított. Szervezői a belvárosban Búzás Ferenc Takács, az alsóvárosban Baka János Steiner, az újvárosban Férgei József Háromházi, a felsővárosban pedig Mészáros György volt. Hetente 3-4 este oktatták a közismereti tárgyakat, a tanfolyam végén a hallgatók bizonyítványt kaptak.

109 1927-ben Szévald Oszkár alispán az ismeretterjesztő tanfolyam megnyitásakor joggal hangsúlyozta, hogy egy ország nagyságát nemcsak intézményei adják, hanem polgárainak általános műveltsége is. Ez megfelelt a VKM e kérdésben korszerű álláspontjának, amely a népoktatást nemcsak eszményképnek, ideának tekintette, hanem kenyérkérdésnek, a gazdasági verseny kérdésének is. Az iskola nem adhat befejezett tudást, kiemelkedő kultúrfölény csak felnőttkori tanulással érhető el. Ez a felfogás „a népművelés magasztos eszmélyével" keveredett, célja „a gyakorlati és ideális élet harmóniája... erősíteni nemzetünk nagy életforrását: a rendíthetetlen hitet Isten és haza iránt".

110 A népfőiskolának hirdetett tanfolyamot Tamás Viktor vezette. Munkáját több szervezet - a MANSZ, a Vitézi Szék, a Gazdasági Ismétlő Iskola - és vezetői támogatták, köztük Jankó Ágostonné egyleti elnök, Tihanyi Szilárd székkapitány, Pigniczky Ferenc iskolaigazgató. Foglalkoztak elektromossággal és a rádióval, tanítottak gyorsírást, kereskedelmi számtant, művészettörténetet, német beszédgyakorlatot, egészségtant, sportfoglalkozásokkal kiegészítve. A népfőiskola iránti érdeklődést mutatja, hogy pl. a Belvárosi R. k. Olvasókörben 200-300 hallgató gyűlt össze rendszeresen.

1 Minden költséget az önkormányzat népművelési célra elkülönített pénzéből fedeztek, de csak a jóváhagyott programmal induló és engedélyezett tanfolyamok után.

112 Aktív ismeretterjesztő programjaival sokakat vonzott a MANSZ is. Nagyobb szerepet szánt a nőknek a népművelésben. Speciális kurzusokat szervezett, pl. külpolitikai esteket, háztartási tanfolyamot, ahol kosárfonást, szőnyegszövést, ruhavarrást, szövést és más mesterségeket tanított.

113 Szintén az R. k. Olvasókör adott otthont a Szociális Missziótársulat tanfolyamainak is, melyeket Faragóné Horváth Margit tanítónő vezetett. Különösen a harmincas évek bővelkedtek hasonló célú alkalmakból, pl. tízhetes ingyenes közművelődési tanfolyam, férfi jellemképző tanfolyam stb. Ez utóbbi az önmegismerés szándékával indult, Tóth Tihamér és F. W.