Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

ellátmányát mintegy 75%-kai redukálva havi 1000 P-re, váratlanul beszüntette a szekszárdi bábaképző intézetet és annak vezetőjét, dr. őrffy Lajos igazgató-tanárt, hasonló beosztásban, Szombathelyre helyezte át. Hiába volt Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának minden igyekezete az intézet további fenntartása érdekében, azt 1932. július l-jén megszüntették. Ezt követően alakult meg dr. Tóth Sándor vezetésével a kórház önálló szülészeti és nőgyógyászati osztálya 1933. január l-jével. A Horthy Miklós közkórház helyzete a II. világháború éveiben 1939-ben már a közszükségleti cikkek fokozatos áremelkedése okozott gondot a kórházi betegellátásban. Bevezették a cukor- és zsírjegy rendszert, mely a gazdasági hivatal adminisztrációs munkáját növelte. Mindinkább nehézségek mutatkoztak az alapvető élelmiszerek beszerzése terén. Ettől kezdve igazán nagy előnyt jelentett és jó szolgálatot tett a palánki bérgazdaság konyhakertészete, tehenészete, sertés- és baromfitelepe, valamint húsfeldolgozó üzeme. Ezen anyagi gondok mellett kórházunknak egyre több problémát okozott az intézmény alkalmazottainak mind gyakoribb katonai, rendkívüli fegyvergyakorlatra való behívása. 1941-ben a kórház anyagi helyzete tovább romlott. Az intézet beteglétszámának a felét a nemfizető, családi ápolási telepbéliek tették ki. A másik 50%-nak kb. a fele tudott csak fizetni - a többi beteg térítés nélkül, ingyen részesült kezelésben, fizetésképtelen lévén. Ezekre és a fokozott áremelkedésre hivatkozva, a kórház ismételten kérte a minisztériumot a betegápolási átalány felemelésére - kevés sikerrel. Ugyanezen év májusában a kórház gyermekosztály kialakítására tett javaslatot, de a fent említett, terhes fizetési kötelezettség miatt a minisztérium ehhez nem nyújtott támogatást. így bármennyire is időszerű volt a kórház javaslata, ez a törekvés ekkor nem valósulhatott meg. Ugyanígy ábránd maradt a központi kazánház kialakítása is. A kályharendszerű fűtést nem sikerült modernizálni. Sőt a nagyarányú katonai behívások, a háborús nehézségekből adódó vasúti menetrend-változások, szállítási korlátozások, áru- és anyagkészletek zárolása tovább nehezítették a kórház működését. Ebben az évben változott a kórház ideg-elmeosztályának a vezetése. Dr. Piróth Endre főorvos, 4 éves igen értékes tevékenység után lemondott állásáról, mivel Győrbe nyert kinevezést. Utódja a beadott pályázatok alapján dr. Szepesi János budapesti tanársegéd lett, aki évtizedeken át kiváló szakmai tudással vezette osztályát. A háborús események felgyorsulását jelezte az a tény, hogy ezen év októberében a gimnázium és Garay téri polgári fiúiskola épületében felállították az 534. sz. Honvéd kórházat, a Vöröskereszt helyi fiókszervezetének patronálásával. 1942. év végéig ezen hadikórház fokozatosan fel is telődött. Mindezen nehézségek ellenére, 1942. februárjában a vármegye rendkívüli közgyűlése - a kórház javaslatára - ismét elhatározta egy gyermekosztály létesítését. Erre a célra megvásárolták 25 000 P-ért a kórházzal szomszédos Villax-féle házat. Átalakítás után itt kívánták kialakítani a 30 ágyra tervezett osztályt. A házvétel megtörtént, azonban az átalakítás - pénz hiányában - elhúzódott, ezért átmenetileg a kórházi varrodát helyezték ide. 1943-ban a háborús gazdasági nehézségek mellett már jelentkeztek a hadi eseményekkel kapcsolatos közvetlen problémák is. A kórházat átszelő eszéki országúton vonuló német hadsereg az „új" kórházat egyik napról a másikra igénybe akarta venni betegeinek