Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

földszinten pedig két éléskamra, továbbá egy kisebb udvari szoba, mely jelenleg laboratóriumul használtatik, s két utczai helyiség, egyik váró szoba, másik rendelő szoba bejáró betegek számára. A laboratórium el van látva egy újabb szerkezetű mikroskoppal, s az egyszerűbb vegyi és szövettani vizsgálathoz szükséges szerekkel; a rendelő szobában pedig van a müszerszekrény kisebb műtétek és vizsgálatra szolgáló műszerekkel. Az apáczák lakosztályának földszintes folyósójáról nyilik a konyha, mely egy külön, az udvarba benyúló épületszárnyat képez, s melyet a főépülethez 1882-ben építettek hozzá. A legrégibb rész folytatását képezi tovább délre, vele összefüggésben a főépületnek középső része, mely részben 1860-ban, részben 1872-ben építtetett Stann Jakab helybeli építész által. Itt van a főbejárat egy előcsarnokkal, attól jobbra a gondnoki iroda, honnan az igazgatósági iroda nyilik; az utóbbiban van a kórháznak a betegek használatára szánt könyvtára s egy orvosi szakkönyvtár, mely a felosztott tolna megyei orvosegyesület tulajdonát képezte. A földszinten van még a kórházi cselédség hálóterme, azonkívül egy 10 ágyas kórterem férfi bujakóros betegek számára s egy egyágyas külön szoba. Az emeleten van a férfi belgyógyászati osztály, mely áll három 10 ágyas, egy 15 ágyas kórteremből s egy külön szobából. A termek falai fehérre meszeltek; padlója olajfestékkel bevont puhafából van; a bútorzat áll szétszedhető vaságyakból, mindegyik mellett egy fa éjjeli szekrény, azon kivül van még mindegyik teremben egy hosszabb asztal, ruhaszekrény stb. A fűtés kivül fütő cserépkályhákkal történik. A középső résszel összefüggésben van tovább délre a főépület legújabb része, mely L alakban a malom utcza felé fordul, s mely a régibb szárnyaknál magasabb, úgy hogy a régi folyósóról az újra a földszinten kettő, az emeleten nyolcz lépcső vezet fel. Ezen részt a többi újabb épületekkel együtt Szukup Adolf kassai építész mérnök tervei szerint Stann István helybéli építész építette a tolnamegyei m. kir. államépitészeti hivatal felügyelete mellett. A munkálatokat ez év augusztus havában fejeztettek be, s a helységek megnyitása októberre tüzetett ki. A földszint négy kórtermét, u.m. a bátaszéki utczára néző két termet, a sarok termet s a malom utczára néző első kórtermet a női belgyógyászati osztály foglalja el összesen 40 ággyal; e fölött vari az emeleten a sebészeti osztály három kórterme, s egy külön szoba összesen 31 ággyal, továbbá a sarkon a műtőterem, mely délről és nyugatról két nagy kettős ablakon kap világosságot. Van a mütőszoba mellett egy mellékhelyiség is, ahol a műszerek, kötszerek és sterilizátorok állnak. A malom utczára néző szárny többi részét a szülészeti osztály képezi, külön lépcsőházzal és elzárt folyósókkal; ezen osztály, mely egyúttal bábaképző intézetül is fog szolgálni, négy 12 ágyas teremből áll, azonkívül van az emeleten egy szülészeti mütőszoba, a földszinten pedig egy két szobából álló lakás bentlakó szülésznő számára. A főépület legújabb részében a kórtermek 6,5 méter szélességüek és 4,2 méter magasak, úgy hogy egy betegre 32-50 köbméter levegő jut; a falak fehérre meszeltek, a padozat keskeny puhafa, olajfesték bevonattal. Az ablakok 1,20 méter szélesek s 2,40 méter magasak, a folyósókra nyiló ajtók két szárnyúak, a szobák köztiek egy szárnyúak. A fűtés köpennyel ellátott szabályozható vaskályhák által, a szellőzés pedig úgy történik, hogy a friss levegő egy csatornán át a padozat alatt a kályha és köpenye közti térbe áramlik be, honnan a felmelegedése után felszáll a szobába; az elhasznált levegő pedig részben az ablaknak felső szellőző tábláját - mely vízszintes tengelyre nyilik s szabályozóval van ellátva, részben redős nyílású kivezető csatornákon keresztül távozik. A kórtermekben levő barnára festett, vaslemez oldalakkal ellátott vaságyak részben Weszely István és társa, részben Herzka és Markus budapesti czégek gyáraiból kerültek ki; minden ágy mellett egy hasonló szinü, és hasonló anyagból készült éjjeli asztalka van.