Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák
látta. A tanulók származás szerinti összetétele hasonló a polgári fiúiskoláéhoz, zömében kisiparos, kisbirtokos és köztisztviselők gyermekei jártak az iskolába. A tanulók nagy része szekszárdi volt, de pl. 1933-34. tanévben Bátaszékről 4, Decsről 4, Mözsről 1, Nagydorogról 4, őcsényből 5, Tengelicről 5 tanuló járt be, a környező megyékből is tanultak itt. 157 Az iskola tantestülete viszonylag stabilnak mondható, de természetesen minden évben volt fluktuáció. A két szekszárdi polgári iskola között többször került sor tanárcserére. A tantestületben az igazgatón kívül általában nyolc tanárnő tanított, férfiak csak a hitoktatók voltak. A tanárnők magasan kvalifikált, hosszú oktatási gyakorlattal rendelkeztek, az 1925-26-os tanévben pl. az itt tanítók tanítási gyakorlata 12—27 év között mozgott, ketten is voltak (Babits Angéla és Klieber Gizella), akik előtte másutt még nem is tanítottak, csak a szekszárdi polgári leányiskolában. Hasonlóan nagy tapasztalattal rendelkeztek a gyakorlati oktatást vezető munkavezetők is, akik szintén ebben az iskolában kezdtek dolgozni 13, illetve 14 évvel ezelőtt. 158 A tanárok az iskolán kívül is sok társadalmi munkát végeztek. Pl. az 1927-28. tanítási évben Theiszen János igazgatói teendői mellett az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület Duna-Drávaközi Körének volt választmányi tagja, tagja volt a községi iskolaszéknek is és az ifjúsági vöröskereszt megbízottja. Özv. Bálint Jenőné Lőrinczy Ida a helybeli Szociális Misszió alelnöke, a MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) intézőbizottságának tagja, a helybeli Nőegylet, Óvoda- és Oltáregylet választmányi tagja, az Országos Vöröskereszt Egylet helybeli fiókjának gondnoka volt. Csukly Mária a helybeli Szociális Misszió választmányi tagja, dr. Daday Dezsőné Nagy Margit a helybeli MANSZ titkára, dr. Nitnausz Gyuláné Bittenbinder Sarolta a Nőegylet jegyzője, özv. dr. Pápé Dénesné Arlow Mária az ifjúsági vöröskereszt kerületi elnöke, az ág. h. ev. nőegylet alelnöke, Klieber Gizella és Wächter Károlyné Drevey Erzsébet az ifjúsági vöröskereszt helyi megbízottja volt. Valamennyien tagjai voltak az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületnek. 159 Az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások is mozgalmasak voltak. Az 1920-21. tanévben alakult meg a Petőfi Önképzőkör és a cserkészcsapat, a következő tanévben az Ifjúsági Vöröskeresztes csoport, mely korszakunkban végig tevékeny és hasznos munkát végzett. A német megszállás után 1944. március 20-án a németek elfoglalták a polgári leányiskola épületét, itt rendezték be főhadiszállásukat. Az iskolaépületbe korábban idetelepített gimnáziumi osztályoknak mindössze két órát hagytak az épület elhagyására. Ez természetesen a polgári iskolai osztályokra is vonatkozott, ami az oktatás megszakítását jelentette. 2. GIMNÁZIUM 60 Hosszú, kitartó küzdelem után sikerült elérnie Szekszárd képviselő-testületének, hogy a városban 1896. szeptemberében nyolcosztályos gimnázium kezdhette meg működését egy bérelt épületben. Az intézmény új épületében 1897-ben indult meg a tanítás. Az első világháború alatt, az 1916. évet követő három tanévben nem tudott a gimnázium teljes értékű munkát végezni, főként a hadban lévő tanárok, tanulók miatt, de más akadályozó körülmények is felmerültek. A tananyagot csökkentették, továbbra sem voltak testnevelésórák, rendkívüli tárgyak, nem működött az önképzőkör, de a korábban oly jelentős és sikeres nyilvános ünnepek és rendezvények is elmaradtak. A kedvezőtlen viszonyokat ellensúlyozta a mérsékelt tanulólétszám - az átlagos osztálylétszám 30 körül alakult -, de az eredményességben szerepet játszott a tantestület „nagy méltányossága is". Az 1918/19-es tanév - az értesítő szerint - pedagógiai szempontból teljes értékűnek nem volt mondható. Már az elején újból hiányzott hat tanár. Szeptember végétől március elejéig a spanyolnátha járvány, majd fűtőanyaghiány miatt szünetelt a tanítás, csak a VIII.
