Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák
és tanszerek egyáltalán nem felelnek meg a mai közegészségügyi követelményeknek". Kérte a város vezetését, hogy tegyenek lépéseket e tarthatatlan állapot megszüntetése érdekében. Felekezeti iskoláról lévén szó a polgármester az iskolaszék elnökét, Kiss Lajos apát plébánost kereste meg levelével, melyben intézkedést kért az iskola átalakítása érdekében, megjegyzi azonban, hogy ha a költségek aránytalanul magasak, akkor új iskolát kell helyette építeni. Ha ez nem történik meg kénytelenek bezárni az intézményt, egyébként a város anyagi segítségét is felajánlotta az új iskolaépület felépítéséhez. Segítséget ígért a vármegye, sőt a VKM is. Az iskola áthelyezésére azonban mégsem került sor. 27 Nemcsak az iskolaépületek voltak rossz állapotban, hanem az iskolák egyéb tárgyi feltételei, felszereltségük is igen hiányos volt. Az egyházi intézmények vezetői szinte évente folyamodtak segélyért a polgármesterhez, vagy a tantermek hiányosságainak kijavítása érdekében, vagy a téli tüzelő beszerzése miatt. A felekezeti oktatás javítása érdekében tett kezdeményezések egyik gyakorlati eredményéről így adott hírt a Tolnamegyei Újság 1925. augusztus 21-i száma: „Az Isteni Megváltó Leányai elnevezésű soproni apácák az 1926-27. iskolai évben Szekszárdon elemi iskolát nyitnak." Az új iskola a gimnázium épületében kezdte meg működését. Oktató munkájuk - a segédtanfelügyelő szerint - 1927-ben már kifogástalan és mintaszerű, a tanulók előmenetele dicséretes. 29 Ekkor már önálló épületben folytatták az oktatást. 30 Iskolájukat a pécsi egyházmegyei főhatóság már 1926. október 19-én elismerte, „főfelügyeleti joga alá vette és így az iskola mint rk. jellegű, nyilvánossági jogot is nyert". Anyagi helyzetük azonban nem kielégítő, hisz az iskola közüzemi díjainak elengedése iránt folyamodtak 1928-ban. 31 1929-ben a zárdai római katolikus elemi népiskolában Marosovszky M. Melinda, László Mária és Radies Mária tanítónők a meglévő két tanteremben a négy osztályt váltakozva oktatták. 32 A szekszárdi népiskolában osztott, részben osztott és osztatlan osztályok működtek, csak a belvárosi és a Béri Balogh Ádám utcai római katolikus iskolában voltak olyan tantermek, ahol csak egy évfolyamú osztályba járó gyermekeket okított a tanító. A többi többtanítós iskolában általában két-két osztály járt egy tanterembe. Pl. az újvárosi római katolikus elemi népiskolában az első és második osztály - vegyesen fiúk és leányok - külön tanterembe jártak, míg a harmadik-negyedik osztály egy, az ötödik-hatodik osztály egy másik tanterembe járt közösen. 33 A csatári államilag segélyezett községi népiskolában egy tanterembe egy tanító elé járt valamennyi tanköteles gyermek. 1928-ban a belvárosi római katolikus elemi népiskolában a fiúkat három tanteremben négy tanító, míg a lányokat négy tanteremben négy tanító tanította. A Béri Balogh Ádám utcaiban szintén négy tanteremben négy tanító, az újvárosiban pedig öt tanteremben öt tanító dolgozott. Az „Isteni Megváltó Leányai" apácarend zárdai iskolájában viszont a két tanítónő mindössze egy tantermet használhatott. A szekszárdi iskolaügy következő nagy erőpróbáját a nyolcosztályos iskolai oktatásra történő áttérése jelentette. Ennek általános bevezetése, 1941. szeptember elsejétől gazdasági válságjelenségek és a háborúra való fegyverkezés közepette történt meg. Nagy megrázkódtatást nem okozott, mivel az önálló gazdasági népiskola szűnt meg és alakult át hetedik, nyolcadik osztállyá. A TANÍTÓK A tanköteles gyermekek iskolalátogatását szigorító 1921. évi XXX. tc. mellett olyan intézkedések is születtek (az 1922. évi VI. tc, majd az 1923. évi XXXV. tc. értelmében), amelyek csökkentették, illetve ideiglenesen szüneteltették a tanítói állások egy részét és a fizetéskiegészítő államsegélyben részesített tanítói állások számát. 35 Ezeknek a törvényeknek a gyakorlati végrehajtása nehezítette az oktatás személyi feltételeit, a szekszárdi római katolikus iskolákban - a zárdáit kivéve - ugyan 17 tanítói állás volt, de a törvények értelmében általában kettőt-hármat ideiglenesen hosszabb rövidebb ideig nem töltöttek be,
