Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Öröklött, új és továbbvitt gondok. Banktörténet az utolsó békeévig, majd a hadigazdaság időszakában

Az eladósodás folyamatára érthetően nincsenek külön szekszárdi idősoraink. így e jelenség meglétét egy bank, - a Szekszárdi Takarékpénztár - váltótárca és folyószámlahitel együttes állományalakulásával érzékeltetjük.

216 Évek December 31-i váltótárca és folyószámla hitelállomány, ezer P-ben Növekmény az előző évihez képest, ezer P-ben 1925. 1 540 1926. 2 276 + 736 1927. 3 563 + 1 287 1928. 3 782 + 219 1929. 3 921 + 139 1930. 4 362 + 441 1931. 3 753 - 609 1932. 3 528 - 225 1933. 3 550 + 22 Miután a gazdák ellen a bírósági végrehajtások áradata indult, a kormány elsőnek az ún. gazdamoratóriummal sietett megsegíteni az eladósodottakat, felfüggesztve az ingatlanárveréseket. Az átfogó rendezést a 14 000-1933. ME. sz. rendelet indította, mely bevezette a védett birtok, védett gazdaadós jogi fogalmakat. Ez végül 77 852 birtokost érintett országosan.

217 A védettség telekkönyvileg is bejegyzésre került, ha a fordulónapon fennálló tartozás a kataszteri tiszta jövedelem 15-szörös szorzatát meghaladta. Külön kedvezményt kaptak a 40-szeres szorzatnál jobban eladósodottak. A 10 holdon aluli kisgazdák harmincszorosnál nagyobb hitelintézeti jelzálogos tartozásainak felét az állam fizette ki, a negyvenszeresnél nagyobbat pedig könyvadósságként átvette az állam. A tartozások nagy része hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönné került átalakításra. 320 179 védett, nem védett, illetve fokozottan védett gazdaadós kapott kamathozzájárulást. Ezek egy részéről teherrendezési kimutatás is készült, a védett birtokok feletti közfelügyeletet pedig helyi bizottságok biztosították.

218 A gazdavédelmi rendelkezésekkel a régi és az újabbkeletű hiteleket, eladósodottságokat elhatárolták egymástól. A rövid lejáratú hiteleket konszolidálták, átalakították, a régi adósságok kamatszolgálatát párhuzamba állították a mezőgazdaság megváltozott jövedelmezőségével. Az adóhátralékokat is átütemezték.

219 A túlzottan eladósodott szekszárdi és az itteni kereskedelmi bankok érdekkörébe tartozó környékbeli gazdák csődhirdetményei megtalálhatók a korabeli sajtó lapjain. A Szekszárdi Takarékpénztár peresített kintlévősége 1930-ról 1931-re négyszeresére emelkedett. Sok adós azt hiszi - írják - hogy „...a hitelező pénzintézettel szemben már nem kell eleget tenni még a kamatfizetési kötelezettségnek sem. " 0 Szekszárd megyei város gazdaadósainak számát egy 1934 áprilisi főjegyzői jelentésből ismerjük. Ekkor 168 nyilvántartott gazdaadósnak 36 ezer pengőnyi külön kezelésbe átvitt adóhátraléka is volt, a részletfizetési kedvezményes kötelezettségüknek azonban sokan nem tettek eleget. Részben a fizetési készség, részben a megfelelő jövedelem hiánya miatt.

221 1935-ben Szekszárdon már csak 94 védett gazdaadóst összesítenek, 309 kh összes területtel, átlagosan 3,3 kh-s birtoknagysággal. Ugyanekkor Tolna megye teljes területén 1831 védett gazdaadóst találunk, 25 946 kh összterülettel.

222 A védetté nyilvánított birtokok