Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Öröklött, új és továbbvitt gondok. Banktörténet az utolsó békeévig, majd a hadigazdaság időszakában

vében, melyet a szekszárdi királyi törvényszék még aznap ki is mondott. A később irreálisnak bizonyult vagyonmérleg alapján Éry a hitelezők követelésének kiegyenlítésére 60%-os arányt ajánlott, mégpedig a kényszer egyezség jogerős befejezésétől számított második hó utolsó napján 10%-ot, a 4. és 6. hó végén 15-15%-ot, a 8. és 18. hó utolsó napján 10-10%-ot.

197 Mindvégig látnunk kell azonban, hogy a bányavállalkozások nyilvánvaló megalapozatlanságán túlmenően a háttérben meghatározóan ott a nagy gazdasági válság, melynek ágazati hatását Éryék sem tudták volna kivédeni! Margitay József könyvének alcímében ezért teszi fel a kérdést: Hogyan mentsük meg a közüzemi és magánkőbányákba fektetett, több mint százmilliós nemzeti vagyont? Az építések, útépítések leálltak, a lecsökkent megrendeléseket a bennfentesek kapják meg... Az Éry-bank sorsa megpecsételtetett. A csődön kívüli kényszeregyezségek lebonyolítására 1926-ban létrehozott Országos Hitelvédő Egylet

199 1930. február 5-én értesítette az érdekelteket a magánegyezség feltételeiről.

200 Néhány jogos hitelezői észrevételezésre ezeket egyesek „makacs hitelezőknek" mondták - február 21-én újra kiértesít minden érdekeltet, hogy az adós vagyoni állapotát tényleg nem a valóságnak megfelelően adta elő, s hogy legjobb esetben is csak 37% -ot kaphatnának a hitelezők. Amikor a hites törvényszéki könyvszakértő is ilyen, vagy ennél kisebbre redukálódó fedezetet állapít meg, a szekszárdi királyi törvényszék megszünteti az eljárást.

202 Csődön kívüli egyezséget meg sem lehetett volna indítani ilyen körülmények mellett! Több hitelező kérelmére ekkor 1930. július 13-ával a szekszárdi királyi törvényszék, mint csődbíróság Éry László ellen csődöt rendel el. Ennek iratai nem maradtak fenn. Más forrásokból azonban tudjuk, hogy a főként betétesekből álló hitelezők követeléseiket végül is elveszítették, mert a bank még meglévő vagyonát teljesen felemésztették a perköltségek.

203 De nem csak egyes betétesek buktak, hanem néhány, gátlástalan módon meghitelezett ügyfél is.

204 A „tönk szélére juttatónak" ügyében 1933-ban - ügyészségi vádemelés alapjánuzsora büntette miatt indult büntetőeljárás. Porgesz Ferenc ügyködései szakmai részleteire ekkor derül fény.

205 A „teljhatalmú" ügyvezető időközben meghalt. Éry Lászlót bűnsegédi minőségben bűnösnek találják 3 rendbeli uzsora vétségében. A rá kirótt pénzbüntetést rendezettnek veszik az általa 1931-ben letöltött 89 napnyi vizsgálati fogsággal. Bűne mulasztás, hogy „... Porgesz Ferenc uzsorás ténykedéseinek megakadályozására semmit sem tett. " Az uzsoravétség és könyvhamisítással vádolt két személyt felmentik.

206 Ezzel az Éry-bank ügye lezárul. Meg kell még említenünk Pauler Emil mohácsi vállalkozó szekszárdi „Földhitel" kölcsönközvetítő intézetének bukását, mely 1930-ig a megszorult embereknek „hangzatos címeken olcsó kölcsönöket" hirdetett. Röpcéduláival teleszórta Mohácsot, majd Dombóvárt, Szekszárdot. Pauler 4-8 pengős előlegeket kért, ügyfeleivel a „kölcsön megszerzése fejében" biankó váltókat íratott alá. Ezeket utólag kitöltötte és leszámítoltatta. Üzelmeire a Szekszárdi Népbank hívta fel a rendőrség figyelmét, mely akkor fogta le Paulert, amikor éppen ilyen váltókat akart leszámítoltaim a bajai Graug Lipót-féle banküzletben. A Tolnamegyei Újság figyelmezteti olvasóit, ne higyjenek a csodákat ígérő kisstílű hitelközvetítőknek: „...7-7 és fél %-os kölcsönöket nemigen tudnak még a legprímább bonitású (hitelképességű) emberek sem szerezni, nemhogy hiszékeny kisgazdák. A megyebeli intézetek kifogástalanul töltik be a hitelnyújtás terén feladatukat, s minthogy ők nem tudnak csodákat produkálni, úgy nem tudnak a hangzatos jelszavú hitelközvetítők sem. "

m A 30-as évek elején különböző sikkasztási, majd meg bankokkal folytatott perek tartották izgalomban a szekszárdi közvéleményt.