Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig
A város képviselő-testülete három szavazatkülönbséggel döntött: 37-en szavaztak az MNB mellett, 34-en ellene. 107 A jegybank 1925 legelején kezdett tárgyalásokat Szekszárdon, új fiókintézete elhelyezése tárgyában. Vendl István polgármester elfogadta a javasolt alternativát, hogy ti. a város építtessen bankpalotát, majd adja bérbe a jegyintézetnek. Ez több más városban is így történt, azok is szerepkörnövekedésként, fejlődésként élték meg az MNB megjelenését. Dr. Leopold Kornél takarékbanki igazgató, városi képviselő-testületi tag már jóelőre „a város és a vármegye közgazdasági életére nagyfontosságú intézmény"'-nek aposztrofálta, s a helyi elit is elégedett volt. A tespedt kisváros fejlődése mégiscsak megindult, hisz megjelent a Nemzeti Bank! 108 A város először a Széchenyi utcában lévő állami óvoda telkét ajánlotta, ezt azonban a budapesti MNB-kiküldött nem tartotta alkalmasnak. Ezek után esett a választás az új pénzügyi székházzal szomszédos vásártéri üres telekre, ferdén átellenben a vármegyei múzeummal. Tulajdonosától, a közalapítványi uradalomtól még meg kellett vásárolni. Az épület eredeti költségvetése 3,136 millió koronára rúgott, melyet vita nélkül elfogadtak azon megjegyzéssel, hogy ilyen viszonyok mellett a költségeket „egész pontossággal" meghatározni úgysem lehetne. A kivitelezéshez szükséges pénzt öt helyről, három forrásból szedték össze. Mindenekelőtt az MNB vállalta, hogy 15 évre előre, egyösszegben kifizeti a bérleti díjat. Ez 1,624 millió koronát jelentett. 110 tolnavármegye Közönsége - a Törvényhatósági Bizottság 1924. december 4-i közgyűlésével - 12 évi lejárattal 50 000 aranykoronányi kölcsönt szavazott meg, mely ekkor 150 millió papírkoronának felelt meg. 111 Végül a képviselő-testület 600 millió korona hitelfelvételt engedélyezett a város tanácsának azzal, hogy a „szükséghez mérten" és „egyenlő arányban" a Szekszárdi Takarékpénztártól, illetve a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanktól vegye fel azt. A vármegye a harmadik szekszárdi pénzintézetet - a Szekszárdi Népbankot - is bevonta, az építkezés tartama alatt mindhárom intézetnél vezettetett folyószámlát. 112 A kivitelezés házilagosan történt, az anyagot a város szerezte be. A munkálatokra versenytárgyalást tűztek ki, melyre előbb 18, majd 9 ajánlat érkezett. Végül Diczenty László szekszárdi építőmester 120 milliós ajánlatát fogadták el. 113 Az épület 1925 júliusának elejére falegyenig elkészült, 1926. január 20-án pedig a műszaki átadás-átvétel is megtörtént. Az MNB ezen a napon - úgymond - „tényleges birtokába és használatába vette". E szép banképület minden tekintetben a jegybank kívánságai szerint épült. A „precíz és maradandó mű" olyannyira megnyerte az MNB tetszését, hogy ajánlatot tett a banképület megvételére. A polgármester így igazolva látta „végigverekedett" döntését: mondottam, hogy a városra nézve ez nagyon helyes befektetés lesz, mert előre látható volt, hogy a Nemzeti Bank nem fog sokáig mint zsellér a város lakója maradni. Végre egy intézmény, amelyet Szekszárd kapott meg... " A vételár 3 858 172 160 koronát tett ki, ebből az MNB levonta az előlegként kifizetett összeget. így az abnormálisan inflálódott koronában 2 160 170 942 K készpénzt kellett fizetnie. 115 Az első fiókfőnököt - Surgoth Aladárt, ki dunaföldvári születésű volt - a szolnoki fiókintézet főnökhelyettesi posztjáról irányították át Szekszárdra. Az intézet tevékenységi körében, forgalmában igazodott a megye méretéhez, a térség kisebb gazdasági jelentőségéhez. 117 Ennek globális mérőszáma talán a műveletek éves összege lehet, mely 1927-től - déldunántúli szinten nézve - gyors felfutást mutat, majd 1930 és 1931-ben tetőzik: 118
