Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig

át, amit valószínűleg szakmai szempontok is indokoltak. Ennek körzeti megbízottja Cservényi Lukács maradt.

65 A Tanácsköztársaság alatt keletkezett tartozások és követelések rendezésére 1920-ban került sor. A károkat a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi cégek voltak kénytelenek elviselni.

66 Meg kell még említeni a szekszárdi hadisarc-ügy rendezését. A dunamenti ellenforradalom idején a tanácskormány kiküldöttei a város jómódú lakosságára hadisarcot vetettek ki. Ekkor 1,9 millió koronányi betétkönyvet és készpénzt adott össze a nép.

67 November lett, mire Budapesten az Országos Központi Hitelszövetkezetnél előkerültek, így a hosszadalmas megsemmisítési eljárást nem kellett lefolytatni.

68 A város képviselő-testülete is tárgyalta az ügyet, felsorolva az addig rendezetlenül maradt követeléseket. A könyvekből mindössze négy került beváltásra, ebből finanszírozták a város lisztbeszerzéseit.

69 1919. augusztus 10-én és 17-én, amikor a fehérterror népítéletet tartat, a kivégzettek második csoportjában, a direktóriumi vezetők között ott találjuk az egyik pénzintézeti direktóriumi tagot, Wachtel Károly Gábort. A vasúti töltés oldalában lőtték agyon...

70 SZEKSZÁRDI BANKOK „TÚLÉLÉSI" STRATÉGIÁI 1929-IG A tízes évek végének, az 1920-as évek kihívásaira a szekszárdi bankok eltérően válaszoltak, más és más „túlélési stratégiát" választottak hosszú távú üzletpolitikájukban, folyamatos alkalmazkodásukban.

71 A Szekszárdi Népbank - szövetkezet volt. A korona inflációjára, saját tőkéjének eróziójára üzletrész politikájával reagált. Üzletrész állománya 1921-1930 között az alábbiak szerint alakult:

72 ÜzletEgy főre Egy db Üzletrészek Évek Tagok részek jutó átlagos névértékösszege Évek száma száma, üzletrész értéke ezer K-ban, db db vagy ezer P-ben 1921. 976 21 884 22 100 K 2 188 1922. 1005 21203 21 100 K 2 120 1923. 776 213 830 276 100 K 21 383 1924. 790 919 757 1 164 100 K 91 976 1925. 951 2 933 309 3 084 100 K 293 331 1926. 569 1336 2 40 P 53 1927. 822 2 157 3 40 P 86 1928. 1325 3 097 2 40 P 124 1929. 1686 4 652 3 40 P 186 1930. 1 881 5 074 3 40 P 203 A tagok száma 1926-ban érte el a mélypontot. A stabilizációt követően az üzletrészek értéke 53 ezer pengőre zsugorodott. Ettől kezdve a taglétszám növelésére törekedtek, így az üzletrész értékösszegét 1930-ig négyszeresre sikerült növelni, ekkor egy szövetkezeti tagnál átlag 108 P-nyi üzletrész-tulajdon állt fenn. Ez azonban az üzletpolitikának csak egy részterülete, nem is a legfontosabb. Valójában a Szekszárdi Népbank vezetése már az I. világháború alatt konstatálta romló üzleti lehetőségeit, a forgalom megcsappanását, a rezsiköltségek fokozatos emelkedését. A ter-