Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Az állattenyésztés alakulása
Az állam az árak hanyatlása és a kivitel csökkenése miatt beavatkozott a borértékesítésbe. 1932-ben felére csökkentették a borfogyasztási adót, egyre több termelői borkimérést engedélyeztek, fokozottan lehetővé tették borpárlat készítését, a honvédség számára is engedélyezték bor eladását. 1932-ben létrehozták a Magyar Borkiviteli Egyesülést, mely a svájci exportot szervezte, majd 1932-ben a Magyar-Amerikai Borkiviteli Egyesülést, amelynek a minimális árakat kellett garantálnia. 1937-ig lényeges változás nem történt, ekkortól Németország válik a fő kiviteli célországgá. 86 1937-ben megalakították a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetét, melynek célja az árak emelése, intervenciós felvásárlás. A kormány oly módon is támogatta a szövetkezetet, hogy állami borpincéket hozott létre, pl. Bátaszéken. 87 A történelmi borvidékek megmentésére a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítési Szövetkezetét hívták életre 1938-ban, amelybe be kívánták olvasztani a még működő három állami ellenőrzésű pinceszövetkezetet is, köztük a szekszárdit. Ezt támogatta dr. Jeszenszky Andor ügyvezető igazgató (ki Boross Zoltán helyére lépett 1936-ban), és Vendel István polgármester is. A tagság-többségének és az igazgatóság egy részének viszont az volt az álláspontja, hogy a szekszárdi borszövetkezet megáll a saját lábán, s ha beolvadnak egy országos szervezetbe, ismét szertefoszlik a szekszárdi bor visszaszerzett , , OO a hírneve. Az erős nyomásnak kitett közgyűlés ugyan megszavazta az egyesülést, de ezt az igazgatóság megtámadta a cégbíróságon, és az új közgyűlésen nem erőltette tovább a minisztérium az egyesülést. Viszont azonnali hatállyal visszavonta az 50 000 pengős kamatmentes kölcsön hátralévő részét, a 100 000 P befizetett üzletrészt és a mustsűrítő gépet is visszavették. 89 1941. május 25-én a közgyűlés úgy határozott, hogy visszafizetik az állami támogatást és megváltják a mustsűrítő berendezést, amihez két szekszárdi hitelintézet nyújtott fedezetet. Az új ügyvezető igazgató Nagy Ferenc lett. 90 Áz önálló vállalat a háborús évek alatt is jól gazdálkodott. Az 1942-ben besűrített must 1944-ben a szekszárdiak cukorhiányát pótolta. Láttuk, hogy a mezőgazdaság válsága, s ezen belül a borértékesítés válsága mélyen érintette Szekszárd gazdatársadalmát. A kiútkeresés egyik lehetséges módja, a szőlőterület csökkentése mellett nagyon fontos szerepet játszott a pinceszövetkezet, mely leleményesen és ügyesen használta fel a legkisebb lehetőséget is a bor eladására. Ebből a szempontból tehát a kihívásra tudott válaszolni a város bortermelő rétege. Azt viszont már nem tudta elérni, hogy a túlélésen felül visszaszerezze, vagy megközelítse a szőlőtermelésből korábban elérhető jövedelmet, ami nemcsak itt, hanem az egész országban sem sikerült. Az állattenyésztés alakulása A mezőgazdaság másik nagy ága, az állattenyésztés sokkal gyorsabban reagál a piac hatásaira, az árakra, a takarmánytermesztésre, mint a szántóföldi termelés és a szőlőművelés. Az első világháború után ezekhez a tényezőkhöz kapcsolódott még az is, hogy a hagyományos egyensúly felbomlása az állattenyésztés kereteit is alapvetően megváltoztatta, hiszen elvesztek a hatalmas takarmányfelesleggel rendelkező peremterületek. Az állattenyésztés vizsgálatánál kiindulópontunk az 1911. évi állatösszeírás, mely egy korábbi konjunktúra csúcspontján készült. Szekszárdon a század első évtizedében pusztító nagy marhavész után már jórészt piros-tarka fajtával pótolják a hiányt. Az évekig tartó sertésvész is csökkentette az állományt, ez szintén fajtaváltást eredményezett: a mangalica típus vált uralkodóvá. A racka juh eltűnésével a juhtartás gyakorlatilag megszűnt Szekszárdon. 91
