Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

„nem híve a személyi kultusznak és mert, mint a község felet­tes hatósága összeférhetetlenséget látna annak elfogadásá­ban." 1937. augusztus 19-én meghalt a bonyhádi kerület képvi­selője Pékár Gyula. A kormány „el akarta kerülni a magyar német kapcsolatokat esetleg beárnyékoló újabb választási konfliktust." A miniszterelnök a pártokkal egyeztetett és úgy döntöttek, hogy a pótválasztáson egyik párt sem indít jelöletet. Olyan közösen elfogadható, köztiszteletnek örvendő, politika­ilag felkészült, lehetőleg helybeli személyt kerestek, aki be­szél németül és egyetlen pártnak sem elkötelezettje. Erre leg­alkalmasabbnak Bonyhád szülöttét, Tolna megye alispánját tartották. Augusztus 23-án 100 tagú küldöttség kereste fel Perczel Bélát hivatalában és ecsetelve a helyzetet, kérte a je­löltség elfogadását. Perczel Béla teljes választási tisztaságot kérve vállata el az új kihívást, majd másnap lemondott alispá­ni tisztségéről. Pár nappal később nagysikerű programbeszé­det mondott. Perczel Béla népszerűségét ismerve a jelölt indítását fon­tolgató ellenzék sem vállalta a várható választási kudarcot. Mivel a választási törvény egy jelölt esetében lehetővé tette a formális szavazás elhagyását, ezért a kerület 12 000 választó­polgárának egyhangú delegáltjaként került a parlamentbe. 1937 őszén Tolna megye új felsőházi tag választására ké­szült. Az egyik jelölt, aki Perczel Béla bizalmát is élvezte, Kovács Sebestyén Endre kisgazda politikus volt. A még 1935­ben a szekszárdi kerületben mandátumát elvesztő dr. Őrffy Imre kormánypárti támogatással kívánt a felsőházba jutni. A népszerű vármegyei alispán, bár minden tekintélyét latba vetette, mégsem tudta megóvni a közélet tisztaságát, hí­vei közül is számosan Örffy mellé álltak. Perczel Béla azon­ban csak a szó és tett egységét tudta elfogadni. Nemcsak ön­magának helyezte magasra az erkölcsi mércét, de a közéletet is csak tisztának tudta elképzelni. Hamar rá kellett döbbennie, hogy a magyar közélet messze áll a tisztaságtól, és neki nem sok lehetősége van e helyzet megváltoztatására. Óriási lelki vívódás után a teljes visszavonulás mellett döntött. 1937. de-

Next

/
Oldalképek
Tartalom