Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

március 21-én már Szolnok vármegye megyefőnöke lett. Munkájának elismeréseként két év múlva tisztségében megerősítették és megkapta a helytartósági tanácsosi címet. Viszonylag fiatalon, 1858-ban nyugalomba vonult és visszatért Bonyhádra. Véglegesen befejezte politikai közszereplését. Sokat utazott. Olaszországi utazásának élményeit naplójába rögzítette. Szülőfalujában hunyt el 1871. február 25-én. 53. Perczel István I. 1802 -1891. Perczel Sándor I. és Kajdachi Kajdachy Erzsébet házasságának elsőszülött gyermekeként 1802. augusztus 18-án, Bonyhádon született. Tanulmányait Pécsett kezdte, majd Pesten a piaristáknál folytatta. Érettségi után filozófiai és jogi tanulmányok következtek. Közigazgatási pályája 1823-ban Tolna vármegyében tb. aljegyzőként kezdődött. Hét év múlva már a szomszédos Baranyában szolgált. Először tb. majd első aljegyzőnek választották. Pályájának újabb állomását 1836-ban a siklósi járás főszolgabírói széke jelentette. 184o-ben és 1842-ben állásában megerősítve újraválasztották. 1845-ben lemondott, és csak 1849 március 1-én tért vissza a pályára, amikor elfogadta a főispáni megbízást a baranyavári járás főszolgabírói székébe. Július közepétől már a királyi comissárius helyettese és meghatalmazottja Baranyában. Novemberben Albrecht főherceg elismerését fejezte ki a szabadságharc időszakában tanúsított császárhű magatartásáért. 1850 kezdetén belügyminiszteri engedéllyel nevét, a nemesi előnév megtartásával, Bonyhádyra változtatta. Áprilistól Csongrád megye kormánybiztosa lett. Ugyanezen év novemberében jelentős kitüntetést kapott, a Ferenc József rend vitézkeresztjét. A következő év márciusában Csongrád megyefőnöke. A Bach rendszer elégedett munkájával. Ezt jelzi az 1853-as cs. kir. helytartósági tanácsosi címe, majd egy