Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

lasztók összeírására kiküldött bizottság elnökévé választotta. Májusban a szekszárdi központi törvényszék rendes bírája kinevezést kapott. 1862 február 11-én pedig, mint a Tolna vármegyei törvényszék ideiglenes helyettes elnöke, hivatali esküt tett jobbaházi Dőry Gábor főispán előtt. Az ideiglenesen visszaállított abszolutisztikus kormányzás időszakában nem vonult vissza a közélettől, mint pl. öcscse, Béla tette. Ekkor érkezett el pályája csúcsára. Tolna vármegye első alispánja lett és 1862. augusztus 29-én beiktatták hivatalába. Működése egybeesett az ideiglenes kormányzás időszakával. Ennek a megszűntével, 1865. októberében lemondott hivataláról. Tisztségében Vizsolyi Gusztáv követte. 1871 végén a Tolna vármegyei tisztújító közgyűlésen közfelkiáltással árvaszéki ülnöknek választották. 1878. január 25-én Szekszárdon hunyt el. 93. Perczel Sándor III. 1844 -1920. Perczel Sándor III. a Gábor ági István I. és Perczel Katalin IV. házasságából Pécsen született 1844. augusztus 31-én. 1850-ben nevének Bonyhády Sándorra változtatását a cs. kir. belügyminiszter engedélyezte. Jogi tanulmányokat folytatott, majd 1868. augusztus 4-cn Tolna vármegye közgyűlése tb. esküdtnek nevezte ki. 1871-ben a vármegyei tisztújító közgyűlésen második aljegyzőnek jelölték, de nem választották meg. Ezt követően még ugyanezen a közgyűlésen a főispán tb. aljegyzőnek nevezte ki. 1879-ben már Baranyában dolgozott a pécsi törvényszék aljegyzőjeként, majd 1885-ben bírónak nevezték ki. 1877. június 18-án Bonyhádon feleségül vette Fehérvári Annát. Házasságuk gyermektelen maradt. Nem ismeretes, hogy elváltak vagy a feleség meghalt. Azt viszont tudjuk, hogy 1904. május 8-án ismét megházasodott. Felesége, Bernáth Anna 37 évvel volt fiatalabb nála. Frigyükből 1905ben Mária XIV., 1907-ben Attila I. született.