Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Székesfehérváron kötött házasságot bodzái Soenser (Sönser) Ellával 1891. november 28-án. Ekkor Székesfehérváron éltek, és gyermekeik is itt születtek: 1892-ben Emma II, majd egy évvel később Miklós X. A székesfehérvári éveket követően a Budapestiek következtek. A Magyar Királyi darabonttestőrséghez került. Századosi rendfokozatban altestőr-első-őrmester volt. 1914-ben ugyanott teljesített szolgálatot, de ekkor már őrnagyi fokozattal rendelkezett. Számos kitüntetést kapott: katonai érdemkereszt, bronz jubileumi emlékérem, bolgár koronaérdemrend stb. 1916. április 20-án Budapesten halt meg. Perczel Mór 1. 1811 -1899. A XIX. századi magyar történelem egyik kiemelkedő és ellentmondásos személyisége, Perczel Mór Bonyhádon, hetedik gyermekként, 1811. november 14-én látta meg a napvilágot. Értelmi és érzelmi nyiladozása arra az időre esett, amikor a nevelést az akkor még pályakezdő, de később a reformkor koszorús költőjévé váló, ifjú Vörösmarty Mihály irányította. A Börzsönyben a Zalán futásának megírásához kezdő Vörösmarty nem csak grammatikai ismeretekkel bővítette a három 10-12 éves fiú (Sándor, Mór és Miklós) ismereteit, hanem mind ezt az ifjak életpályája fényesen bizonyítja, - a haza iránti tiszteletet, feltétlen szeretet is szívükbe plántálta. Az érzelmi kötődés erősítésére a Perczel család mindig is törekedett. Fontosnak tartották a történelmi emlékhelyek megismerését, hogy a történelem jeles és szomorú napjai ne csak könyvekből legyenek ismertek. így látogatták meg az ifjak kirándulás keretében a mohácsi, a siklósi és a szigetvári emlékhelyeket apjuk és nevelőjük társaságában. A pesti iskolai évek rövidre sikeredtek, pályamódosítással tanulmányait katonaiskolában folytatta. 1827-ben már az 5. pesti tüzérezred kadétja. Tolna megyében az elhúzódó 1825-ös országgyűlés hatására egyre erősebb lett az ellenzék. Az 1827-es megyegyűlésen