Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

nye a teljes anyagi romlás lett. A nagyvonalú, tipikusan dzsentry életmódot folytató László, amikor 1881-ben nagynehezen beleegyezett a birtok eladásába, már akkora adósságot halmozott fel, hogy a birtokeladásból nem lehetett fedezni. A csődeljárás során nemcsak a birtok úszott el, hanem még a képviselői fizetését is lekötötték az adósság törlesztésére. Sárközy Lídia 1882-ben bekövetkezett halálát követően Perczel László visszavonult a képviselőségtől. Legkisebb lányát, Ilonát már korábban Morék vették magukhoz, kezdetben csak néhány hónapra, majd véglegesen. Életének utolsó másfél évtizedében László nem vállalt munkát, hanem testvéreivel és gyermekeivel tartatta el magát. Antónia lányánál, Péterházán töltötte napjait. Itt érte utol a halál 1897. május 9-én. A sziklóssi Szabó család bezi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. 79. Perczel Miklós II. 1812-1904. Perczel Sándor és Kajdacsy Erzsébet házasságának nyolcadik sarjaként 1812. december 15-én Bonyhádon született. O lett a családnál házitanítóskodó Vörösmarty Mihály legfiatalabb tanítványa. Apja István és Imre bátyjához hasonlóan őt is közigazgatási pályára szánta. Alsóbb iskolái után a fővárosba került, ahol kezdetben bölcseletet, majd jogot tanult. Komoly magaviseletű, megfontolt ifjú volt, akire társai hallgattak, de hiányzott belőle bátyja, Mór tüzes vehemenciája és mindenáron kitűnni akarása. Tanulmányai befejeztével Baranya vármegyében vármegyei aljegyzőként indult, majd szolgabírói megbízatást kapott. Rövid működés után lemondott hivataláról. Perczel Miklós az 1840-es években mindig ott található a haladó szellemű nemesség soraiban, aktív szervezője a DélDunántúl védegyleti mozgalmának.