Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

1811-ben megvált a hadseregtől. Leszerelésének okát nem ismerjük, de rövid életéből arra következtetünk, valószí­nűleg egészségügyi problémái lehettek. 1812 május 27-én Szekszárdon feleségül vette jobaházi Dőry Alojziát. Házasságukból 1813-ban Antal III., 1817-ben Gyula L, 1819-ben Mária VI. született. Fiatalon, mindössze 32 évesen 1822. december 16-án Bonyhádon hunyt el. 57. Perczel János III. 1804 -1843. Az Ignác ági Perczel János III. 1804. május 18-án Bony­hádon született. Szülei Ignác I. és sombereki Sauska Josefa voltak. Alsóbb tanulmányai befejezésével katonai iskolába ke­rült. Ezt követően a vármegye felterjesztésére lett a magyar királyi testőrség tagja. Arra nincs forrásunk, hogy a testőrség­hez kerülése mikor történt. Jövedelméhez képest költséges életmódot folytathatott, erre utalnak jelentős adósságai. Valószínűleg a nem túl egés­zséges életvitel következménye volt, hogy 1842-ben gyógyít­hatatlan betegen tért haza Bonyhádra, ahol a halotti anya­könyvi bejegyzés szerint „száraz tüdővészben" 1843. február 15-én elhunyt. Katonai rendfokozata szerint kapitány, beosztása alapján a magyar királyi testőrség másod strázsamestere volt. Baranya vármegye 1843. augusztus 10-i közgyűlése fog­lalkozott a halála után visszamaradt, udvari kancellária által megküldött, „egyetmásainak" felosztásával. A leírás szerint a „mesteremberek és egyebek" kifizetését követően, az udvari kancellária parancsának megfelelően, a megmaradó 299 Ft 50 egész és 6/8 krajcárt az elhunyt anyjának, Sauska Josefa asz­szonynak kell átadni. Megjegyzik, hogy „az elhunytnak szá­mos hitelezője is volt, akik az örököshöz utasíttattak igényük­kel." Az összeget és a határozatot gyorskocsival küldték meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom