Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Később szigetvári járásba került. Azt tudjuk, hogy 1926-ban már ő a járás főszolgabírája. Tisztségét haláláig, 1937 március 11-ig betöltötte. Kaposváron hunyt el 59 éves korában. 44. Perczel Gyula I. 1817 -1866. Perczel Gyula I. Perczel János és jobbaházi Dőry Aloyzia házasságából 1817-ben Bonyhádon született. Mindössze nyolc éves volt, amikor elveszítette apját. Gyámjának, a mindössze 20 éves nagybátyját, Imrét jelölték. Tanulmányait a pécsi jogi líceumban végezte. Tizenkilenc esztendősen szegődött Tolna vármegye szolgálatába, amikor a vármegyei közgyűlés tb. aljegyzőnek nevezte ki. Négy évvel később a Völgységi járásban működött, mint szolgabíró. 1843-ban ugyanezen járásnak már főszolgabírája, majd ezt követően hivatalában többször is megerősítették. 1848-ban megnyilvánuló nemzeti lelkesedés Perczel Gyulát is magával ragadta. Örömmel vállalta a bonyhádi nemzetőrsereg felállítását és annak kapitányi tisztét. A vármegyei állandó bizottmány ülésén hazafias érzelmeinek kifejezéseképpen 500 forintot ajánlott fel a haza oltárára. A bizottmány ekkor hatalmazta fel a járásban folytatandó gyűjtés irányítására. Módszereire nem a meggyőzés, hanem az erőszakos, agresszív fellépés volt a jellemző. Ugyanígy történt a nemzetőrségbe való sorozás is. Amikor Bonyhádon, Kakasdon, Belacon és Majoson a németajkúak nem óhajtottak a nemzetőrségbe beállni, katonai eszközöket vett igénybe. Erre a felháborodott lakosok megtámadták Perczel Gyulát. Megveretésével még a megyei választmány is foglalkozott. 1848 decemberétől a megyei önkéntes lovascsapat kapitányaként az eszéki várba vezényelték. Itt szolgált hónapokig. Amikor a hadi helyzet változása a császári erők sikereit mutatta, és sor került Baranya és Tolna vármegye császári megszállására, eltávozott szolgálati helyéről. Jelentkezett a császá-