Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Ebben az időben a zománcozott táblák vezető szerepet játszottak a reklám területén. Később szerepük csökkenésével a gyár is a keresettebb cikkek termelése felé orientálódott. Gyártottak többek között lámpaernyőt, reflektort, hamutartót, köpőcsészét. A gyárban készítették Konstantinápoly utca és házszám tábláit. Perczel Béla kiváló szakemberekkel dolgoztatott, de rendkívül rapszodikusan irányított, s ez gyakran szinte a csőd szélére juttatta a gyárat. Szemléletbeli változást jelentett, amikor fia, Perczel József Mihály vette át mindössze huszonhárom évesen a gyár irányítását. Ekkor Perczel Béla átmenetileg visszatért a politika területére. A Keresztény Nemzeti Párt színeiben indult az 1920. januári nemzetgyűlési képviselőválasztáson. A bonyhádi választókerületben 4900 szavazattal, a szavazatok 45 %-át megszerezve azonban alul maradt a kisgazdák jelöltjével, Wéber Jánossal szemben. Perczel József vezetésével a piaci igényeknek megfelelően fokozatosan átallnak az edénygyártásra. A politikai területen sem sikeres apa nem nézte jó szemmel fia gépesítési és szerszámozási törekvéseit, „kirúgta" az üzemből. A helyzet tragikussá vált. A bonyhádi gyár képtelen volt felvenni a versenyt korszerűtlen technológiájával, szervezetlen termelésével a Weiss Manfred által létesített zománcgyárral. Perczel Bélán elmebetegsége egyre jobban elhatalmasodott. Örökségéből származó pénze elfogyott, a gyári vezetőkkel napirenden voltak az összetűzések. A megoldást fiának, Józsefnek egyetemről visszatérése jelentette. Értő irányítással elérte, hogy apja halálának az évében, 1929-ben már 122 fővel prosperált a zománcgyár. 15. Perczel Béla IV. 1884 -1945. Perczel Dezső és Perczel Júlia házasságából 1884. július 23-án Szekszárdon született. Elemi iskolai tanulmányait 1890ben Bonyhádon kezdte, de a negyedik osztályt már Budapes-