Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

BIOGRÁFIÁK, PÁLYAKÉPEK

1 3. Perczel Ádám I. 1770 -1833. Perczel Gábor I. és Dőry Anna elsőszülött fiúgyermekeként 1770. szeptember 14-én Zombán született. Ifjúkoráról adatok hiányában csak feltételezhetjük, hogy Sándor öccséhez hasonlóan ő is a katonai pályán kereste boldogulását, majd leszerelt. 1801-ben, Gesztiben feleségül vette barkóczi Rosthy Mária Franciskát. Házasságukból utód nem született. Amikor 1809-ben Napóleon csapatai az osztrákokat támadva Magyarországhoz közeledtek, sor került az utolsó magyar nemesi felkelésre. Országosan meghirdették az insurrectiót. Tolna vármegye március 28-án (Böjtmás hava) Hőgyészen tartott közgyűlésen arról döntött, hogy a megye által kiállítandó 4o fős lovagsereg meglegyen. Élni óhajtva az István nádor által adott lehetőséggel a felkelő- és lovassereg első kapitányának Perczel Ádámot nevezték ki. A veszprémi, tolnai, baranyai és somogyi nemesekből kiállított felkelő ezred napiparancsaiban olvasható a következő körlevél: "23. febr. 1809. Legfelsőbb és holnap, 21-én költ hadi parancsolat által kihirdetett rendelés szerint a kilépett ezredes feőhadnagy Festetics Lajos úr helyett, feőstrázsamester Pertzel Adám úr ezredes feőhadnagynak kineveztetett. Báró Pásztory m. k. " A dicstelen győri csatában számos, főleg a tiszántúli megye csapatai részt sem tudtak venni, mert nem érkeztek meg a szükséges időre. Mivel Napóleon nem szállta meg az országot, a nemesi felkelés továbbra is érvényben maradt. Erre utal az 1810. Boldogasszony hava [január] 8-án Szekszárdon tartott közgyűlés jegyzőkönyve, amely tudomásul veszi Perczel 1 A név előtti szám a II. családtagok állagainál szereplő számmal azonos. Az életutak nemcsak a levéltári anyag kutatásának eredményei.