Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek II. (Szekszárd, 2000)

Bezerédj család (Reibung Józsefné - Cserna Anna)

táblai ülnökhöz, míg Anna Jezerniczky Józsefhez ment feleségül, és végül István a vármegyei közéletben érvényesült. Idős Bezerédj István 1771-ben született. Pesten, Pozsonyban jogot hallgatott. Sopron vármegyében az aljegyzői, az alszolgabírói és a főszolgabírói hivatalig vitte. Mellette kitűnően irányította a családi gazdaságot. Házassága Felsőbüki Nagy Erzsébettel jelentős társadalmi rangot jelentett számára. István fiuk, a reformkor egyik híressége 1796-ban, Pál 1798-ban született. Mindkét fiú az apa nyomdokait követte, azaz a jogi végzettség megszerzése családi óhaj volt. Pál bohém, művészeteket kedvelő fiatalember vármegyei körben ért el sikereket. Míg István komolyabb lényével a politika, a közélet felé fordult. Az ifjú István Sopronban, Pozsonyban végezte tanulmányait. A jogi gyakorlatát Konkoly László Sopron vármegyei táblabírónál kezdte. Majd leendő apósa, Bezerédj György veszprémi főjegyző mellett folytatta. Az ügyvédi vizsgáját már Felsőbüki Nagy István consiliarius szolgálatában tette le. Apja kívánsága volt, hogy a Majláth György főispán irányítása alatt Tolna vármegyében becsületbeli aljegyzői tisztet vállaljon. A főispán-personális inkább a honorarius esküdtséget ajánlotta számára. Apja beleegyezésével elfogadta az állást, és Tolnába költözött. Az előbbrejutás lehetősége talán nagyobb volt Sopronban, Győrben, ahol a rokoni összeköttetések is tekintélyesebbek voltak. Több oka is volt döntésének. Egyrészt a hivatalába 1818ban beiktatták. Még abban az évben becsületbeli aljegyzővé, majd valóságos aljegyzővé nevezték ki. Másrészt nagyanyja lemondott a tolnai birtokairól a fiai javára 1817-ben. 20 évesen minden lelkesedésével fogott a gazdaság vezetésébe és a hivatala ellátásába. Pár év alatt a hidjai, jegenyési gazdaságot virágzó birtokká fejlesztette. A belterjes gazdálkodást tartotta a jövő útjának, így a birtokokon a földmüvelés és az állattenyésztés kapott nagyobb hangsúlyt. Mindebben segítségére volt nagybátyja, Csapó Dániel. A gazdaság előmenetelénekfüggvénye volt az is, hogy megszűnt a rokonsággal való közös gazdálkodás. Ugyanis 1819-ben, Gindli Zsófia halála után gyermekei egyetértésben osztályt tettek. Bár egyelőre a birtokmegosztás nem történt meg. Idős Bezerédj István átvette a tolnai és a szerdahelyi jószágokat 1829-ig szóló bérlettel. A tolnai örökrészt végleg István fiára bízta. A családtagokat is ki kellett elégítem, és így nagy gondot, terhet vettek magukra. Ifjú Bezerédj István 1821-ben kötött házasságot Bezerédj Amáliával, és berendezkedtek Hidján. Magánéletében óriási megrázkódtatás volt számára Amália elvesztése 1837-ben, aki az első óvodás meséskönyv