Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek II. (Szekszárd, 2000)

Sztankovánszky család (Cserna Anna)

szolgabírói tisztséget viselte. 28 évesen halt meg. József kisgyermekként hunyt el. Erzsébet lányuk báró Gerliczy Vincéhez ment nőül. 1798-ban született Imre. A család legkiemelkedőbb, legmagasabb tisztséget viselő tagja, aki Tolna megye politikai és közéleti múltjának ismert alakja volt. Sztankovánszky Imre jogi végzetséget szerzett. A családi hagyományokat követte, mikor a hivatali pályára lépett. A klasszikus ranglétrát járta be, előbb vármegyei al-, főjegyző, táblabíró, és végül 1848-ban a vármegye főispánja. Ezt a tisztséget még több alkalommal töltötte be a megyei nemesség támogatásával. A provizórium idején 1860-61ben, 1865-ben és a kiegyezést követően hat éven át, a haláláig. A főispáni címet népszerűségének, kitűnő, diplomáciai érzékének és politikai beállítottságának köszönhette. Reformer, a liberális eszmék híve, de távol állt tőle a forradalmi gondolat. A neveltetéséből adódóan királyhű volt, ugyanakkor az ország jövőjéért is tenniakaró hivatalnokembernek mutatkozott. A megyei politikában mindig Bezerédj feltétlen híve és ellenzéki maradt. Báró Bajzath Máriával kötött házasságából 2 gyermek, Mária és János született. János a család folytatója, aki előkelő felmenői révén a császári és királyi kamarást címet elnyerte. Az ö megyei szerepe nem oly látványos, inkább a gazdag földbirtokosok mindennapi életét élte igen nagyszámú családja körében. Dőry Teklával kötött házasságából kilenc gyermek származott. Fiuk természetesen a családi hagyományokhoz híven jogot tanultak és közéletet választották. Imre fia Tolna vármegye országgyűlési képviselője volt. Nagyon fiatalon halt meg. Tibor követségi titkárként dolgozott. Pályája megszakadt Imre korai halála miatt. Mint másodszülöttre hárult a családi birtok igazgatása. Kajdacson élt 1952-ben bekövetkezett haláláig. A legkisebb fiú, Pál a család továbbvivője. A XVIII. századtól a család igen előkelőnek számított, gazdag, több vármegyében lévő birtokaik, rokoni összeköttetéseik, vármegyei tisztségeik révén. Rokoni kapcsolataik alapján az arisztokrata kör is nyitva állt előttük. A család századokon át elsősorban a vármegyei politikában meghatározó szerepet vállalt. Közéleti tevékenységük, politikai pártállásuk, társadalmi helyzetük nyomon kísérhetők a családi dokumentumok alapján, adalékul szolgálva a megyetörténethez is. A család sorsa példázza, hogy a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással, illetve a nemesi és az új polgári értékrend ötvözésével a társadalmi státus és a birtokok megőrizhetők.