Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró

r

Takács Adám szekszárdi főbíró számadásának szerkezete

Az 1720-as évek közepén készült hivatalos dokumentum nem egy jól áttekinthető ,,zárszámadás ”, ezért szükségesnek látszott áttekinteni a korabeli beszámoló szerkezetét.

A számadás két fő részből a bevétel (Perceptio) egyes tételeinek és a kiadások (Errogationes) felsorolásából áll.

A bevétel főbb tételei:

■ Faddi János, Fejér Jakab és Fodor Mihály bírók által szedett adóbevételek

■ a város jegyzője által szedett porciópénz

■ vásári jövedelmek

■ városi mészárszék és kocsma után járó bér

■ megtérülő kölcsönök

■ a nyári katonatartás (intertentio) után járó megtérülés

A főbírói számadás hetedik oldalán egységben öszesítődnek a város bevételei:

„Az közönséges perceptio tészen ezeröttszáz kilencvenött forintokat és huszonhárom pénzt s felet, id est: 1595f 2316 de.

Az portiobeli perceptio tészen ezerháromszáznyolcvankilenc forintokat id est: 1389f. 90 den.

Az generalis perceptio egészlen tészen kétezer kilencszáz nyolc- vanött forintokat és tizenhárom pénzt s felet, id est: 2985f. 13'/2 den. ” A számadás következő oldalain naponkénti bontásban szerepelnek a város kiadásai:

a. / a városi intézmények fenntartására fordított költségek, úgymint iskolaépület, templom, dologi költségek, tanító, városgazda fizetése, bírók, kisbíró csizma- és bocskorpénze.

b. / az adószedés, dézsmálás, a katonatartás költségei.

Ebben a kategóriában találkozunk a megyei adószedő (perceptor), a „haramiakergetők”, a bírók, jegyzők kiküldetési költségeivel stb.

c. / A városi földek megművelésével kapcsolatos kiadások: szénakaszálók, gabonavetők, szőlőpréselők, szőlőpásztorok,

csordások pénzbeli és természeti juttatása, a városi borospince szá50