Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
A szomszédos Baranya megyei Véméndről fennmaradt emlék szerint nemrég bontották le az utolsó ún. háromablakos „Zim- mer-Haus”-t. A községbe betelepített németek számára állami segéllyel épültek a telepesházak. Gazdáit - az állami segély ellenében - arra kötelezték, hogy két állami katonalovat helyezzen el, s gondoskodjék takarmányozásáról. A lovas katona részére hálókamrát alakítottak ki az utca felől. Ez volt annak a bizonyos harmadik ablaknak helyisége, hogy riadó esetén könnyen megtalálhassák. Ezzel a helyiséggel sokáig az állam rendelkezett, később ez volt a pandúrok szállása is.74 Egy-egy beszállásolt katonát napi egy font marhahús és két font kenyér illeti meg. Ezt nevezték el a korabeli terminus technicus szerint „ orális” - azaz - ,, emberporció ”-nak. A lovaskatona ellátmánya volt a lóporció, az „equilis portio ”, ami megfelelt napi hat font zabnak, nyolc font szénának, heti egy köteg szalmának.75 A téli időszakban (november 1 .-április. 30.) a katonaság eltartását szolgáló „ Hybernalis ” 1726-ban 96 forint 25 pénzre rúgott, amit a katonaság megtérített a városnak. A beszállásolt katona gyertyailletményét az 1726. május 20-i megyei gyűlésen akként szabályozták, hogy a helységek bírái hetenként egy-egy gyertyáról gondoskodjanak a község pénztárából, s ne terheljék meg vele a beszállásolt katona gazdáját.76 Időközönként a hadsereg létszámának kiegészítésére toborzást végeztek Szekszárdon is. Addig, amíg az újoncozás folyt, a város gondoskodott a jelentkezők eltartásáról, korabeli kifejezéssel: „Recruták intertentio ’’-járói. Az 1725. évi március 20-i kimutatás szerint a recruták eltartásának költségét, 20 forint és 63 pénzt sikerült bevasalnia a városnak.77 Az átvonuló katonaság gyakoriságát példázza az 1723. május 2. és július 11. között készült felmérés. Eszerint 14 különféle ezred főtisztjét szállásolta cl Szekszárd lakossága. Köztük a Jung-Damiani ezred kapitányát, a Fridericus Württemberg ezred kommendánsát, 74 Baranya megye földrajzi nevei 1982. 59/60. Véménd. 75 Holub 1974. 90-91. p. 76 Horváth 1974. 168. p. 77 MNLTMLFB 39
