Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
A három egyidőben alakult céh (takács, csizmadia, szabó) közül a takácsoké lett a mezőváros legtekintélyesebb kézműves szervezetévé. (Abban az esetben, ha az egész 18. század adatait áttekintjük ők alkották a szekszárdi kézművesek legnépesebb táborát. Az összes kézműves egy hatoda közülük került ki.) 1720-ban Tolna megye gyűlése megerősítette a szekszárdi takácscéh szabályzatát, melynek alapját a pincehelyi takácsok céhszabályzata képezte. A céh falusi asszonyoktól felvásárolta a gyapjú-, kender- és lenfonalakat, melyekből asztalkendőt, kamukát (damasztszövetet), kittéit (kötényvászont) szőtt.“ A céh tagjai részt vettek a város közéletében. Közülük a legnagyobb karriert Ivó Péter futotta be, aki Bécsben is megfordult a céh képviseletében és 1750-ben a város főbírójává választották/’9 A megyében alakuló kovácscéheknek a megyegyűlés 1720. február 6-i határozata értelmében a simontornyai kovácscéh alapszabálya alapján kellett működni. A szekszárdiak 1721 .június 13-án céhmesterüknek Grüner Mártont választották, aki ,,szokás szerint a tisztit le is tette Megemlítendő, hogy a kovácsok sorából került a város élére 1715-ben Kovács Márton, majd őt követte Grüner Márton. Kovács Márton a bírói tiszt ellátása mellett szőlővel is foglalkozott. 1718-ban pl. 30 akó bor után adózott. Kovácsmühelyébcn legényeivel vállvetve végezték a parasztszekerek vasalását, a szántó- és csoroszlyavasak élesítését, lovak patkolását, fejszevasak és veremvájó kapák készítését.* 69 70 Forspont Péter és Porció Pál A 18. század első felében még nem épültek meg a kaszárnyák a katonák befogadására, ezért a város népére hárult a rövidebb-hosszabb itt tartózkodó, a megyénkben fel-alá vonuló fegyveresek élelmezése, igavonó állataik abrakolása és elszállásolásuk. Előfordult nagyritkán az az eset, hogy a borosgazdák valósággal rimánkodtak a katonák idetelepítéséért. Nagy szükség jelent6K Hangéi 1940. 15. p„ Bogdán 1973. 198. p. 69 MNL TML Közgy. jkv. 1714-1720 április 9. 501. p.; Mehrwert 1884. 43. p. 70 MNLTMLÖ/268., 269. Közgy. ir. 4:3, 181. Közgy. jkv. 1720. febr. 6. 470. p. 37
