Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)

szorgalmasan részt vesznek. Böjtölnek, péntekenként és szombaton mértékletességet tanúsítanak. Mégis szerfölött nagy számban van­nak istenkáromlók és bosszúszomjasok. Istenkáromlók a leányegy­házban is vannak, de az egyház előírásait mégis figyelembe veszik. 3. fejezet A plébánia területén az anyaegyházban 1299, a leányegyházban 2150 helvét hitvallású él. Mindkét helyen el vannak látva imahá­zakkal és lelkészekkel. Ágostai hitvallásúak Szekszárdon 17-en vannak, akik hit dolgában Bonyhádhoz tartoznak. Szekszárdon 20 zsidó él. III. rész Egyházi épületek 1. fejezet Templom Miután a régi templom az 1794-es tűzvészben elpusztult, nyolc évig fatemplomban tartották az istentiszteleteket. Az új templom az ura­dalom költségére és kiadásaiból, valamint legszentebb őfelsége90 25.884 forintos adományából épült, miközben a katolikus egyház- község biztosította a munkásokat és szekereket. Az építkezés 1802- ben vette kezdetét, mégpedig május 27-én, a legnagyobb ünnepé­lyességgel Keszthelyi György91, a pécsi székesegyház kanonokja helyezte el az első követ. Három éven keresztül tartó folyamatos munkával jó alapanyagokból, mindenütt boltívekkel tarkítva felépült a templom, és méltóságos galántai Eszterházy László gróf,92 akko­ri pécsi kanonok ünnepélyesen a Megváltó Mennybemenetelének 90 I. Ferenc (1792-1835) 91 1797-1805 pécsi mesterkanonok. Katolikus Lexikon X. köt. 791.p. 92 1802-7 közt pécsi mesterkanonok, nem azonos a pécsi püspöki székben 1780- 99 közt ülő galántai Esterházy László Pállal. Katolikus Lexikon X. köt. 791.p. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom